Hauszmann Alajos
Július 31-én történt
„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.
Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos
„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a 100 éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Július 31-én történt
1935-ben ezen a napon született Antal Imre. Zongoraművésznek készült, zeneakadémistaként tanította a nyolcéves Presser Gábort. Számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert, karrierját azonban kettétörte egy gyógyíthatatlan ízületi betegség. A Magyar Televízióhoz került, a képernyő pedig országos ismertséget hozott neki. Megannyi vetélkedőt és tehetségkutatót vezetett. Legnézettebb műsora valószínűleg az 1980-ban indult Szeszélyes évszakok volt, de több filmszerepet is játszott. 2008. április 15-én hunyt el.
Kitalálja, ki volt hazánk legtermékenyebb szecessziós építésze?
Ha tippelni kellene, akkor csak keveseknek jutna eszébe éppen Baumgarten Sándor neve. Pedig több mint háromszáz épület megtervezése fűződik a nevéhez, zömében szecessziós stílusban.
A magyar szecessziós építészet úttörője önálló stílust teremtett
Nyolcvan éve, 1944. november 29-én halt meg Komor Marcell, a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja, akinek többek között Budapest első toronyháza, a szabadkai zsinagóga és a marosvásárhelyi Kultúrpalota megalkotása fűződik a nevéhez.
Július 31-én történt
1935-ben ezen a napon született Antal Imre. Zongoraművésznek készült, zeneakadémistaként tanította a nyolcéves Presser Gábort. Számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert, karrierját azonban kettétörte egy gyógyíthatatlan ízületi betegség. A Magyar Televízióhoz került, a képernyő pedig országos ismertséget hozott neki. Megannyi vetélkedőt és tehetségkutatót vezetett. Legnézettebb műsora valószínűleg az 1980-ban indult Szeszélyes évszakok volt, de több filmszerepet is játszott. 2008. április 15-én hunyt el.
Június 9-én történt
1958. június 9-én kezdődött Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke és társai perének utolsó felvonása. Miután eltávolították a per első szakaszát jogszerűen irányító Radó Zoltán bírót, a hírhedt fanatikus Vida Ferenc vette át a zárt tárgyalás irányítását, aki addigra több halálos ítéletet hozott. Minimális esélyt sem hagyva a vádlottaknak, június 15-én halára ítélték Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált. Az ítélet azonnal jogerőre emelkedett, másnap hajnalban mindhármukat felakasztották.
Hordszékből festette utolsó alkotását Lotz Károly
Százkilencven éve, 1833. december 16-án született Lotz Károly festőművész. Számos arcképet, idealizáló kompozíciót és frivol aktot festett, de legjelentősebbek falképei. Többek között az Operaház nézőterének mennyezetfreskóját is neki köszönhetjük.
Klösz György Budapest-fotóiból nyílt kiállítás a Fiumei úti sírkertben
Klösz György német-magyar fényképész halálának 110. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben. Ez alkalomból a a magyarországi városfotózás úttörőjének a korabeli Budapestet bemutató fotóiból nyílt szabadtéri kiállítás.
Mágikus realizmus – Cipőfestés közben Kentaurral viaszbábokról és színházról
A kis Kentaur bimbózó rajztehetségének köszönhetően Erkeléknél se papír, se falfelület nem maradt üresen. Huszonévesen a piszok jóképű és menő zenészek táborát erősítette, de végül nyert a színház. Látványötleteinek köszönhetően harmincas éveire nemzetközileg elismert díszlet-jelmeztervező lett.
A historizáló eklektikus, aki nélkül nem állna a New York-palota
1847. június 9-én született Budán Hauszmann Alajos építész, a historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője.
Új kiállítás és történelmi séta a Budavári Palotanegyedben
Keddtől új kiállítással és történelmi sétával várják a látogatókat a Budavári Palotanegyedben.
Korhű módon születik újjá romjaiból a Budavári Palotanegyed
Minél inkább közeledünk a befejezéshez, annál derűlátóbb vagyok a hiteles rekonstrukciók lehetőségét illetően – mondta a Budavári Palotanegyedben zajló újjáépítési munkálatokkal kapcsolatban Fodor Gergely kormánybiztos a Magyar Nemzetnek.
Indul a Lovarda újjáépítése
„Fél évszázad legnagyobb műemléki felújítása kezdődik meg ma itt, Budapesten” – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára az újjáépülő egykori Lovarda alapkőletételén a budai Várban május 20-án. A munkálatok 2016 júniusában kezdődnek Hauszmann Alajos fennmaradt, eredeti tervrajzai alapján.