Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos
„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a száz éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára vagy a fiumei kormányzói palotára. Hauszmann alapvetően határozta meg Budapest arcélét, de vidéken is jelentőset alkotott.
A céltudatos Hauszmann mindig is tudta, hogy mit szeretne, és már kamaszkorában kőművessegédként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia építkezésén, majd beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, és közben 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt Berlinbe ment, hogy a Bauakademie-n is folytasson tanulmányokat. Szabadidejében aktokat is festett, ekkor ismerte meg leendő feleségét is.
Már 1868-ban, rögtön a kiegyezés után, mindössze 21 évesen tanársegéd lett a Műegyetemen, később részint ő teremti meg a professzionális magyarországi építészoktatást. Mindezt azokban az években, amikor nem voltak magyar nyelvű, építészettel foglalkozó tankönyvek. Olyan neves alkotók vallották mesterüknek, mint Alpár Ignác, Komor Marcell és Lajta Béla.
Helyette a másik, szintén első díjas tervrajz, Steindl Imre gótikus stílusú víziója épült meg. Hauszmann ettől függetlenül rendkívül sikeres karriert futott be. Ő fejezhette be Ybl halála után a Budavári Palotát, ő tervezte a budapesti törvényszéki palotát, a kúriát, az ő elképzelései alapján épült meg a Magyar Királyi József Műegyetem központi épülete, ahol aztán tanított is. Számos építészgeneráció hivatkozik rá mint mesterre.
Beutazta a fél világot, komoly társadalmi megbecsülése volt, rangos kitüntetései voltak. Az első világháború végén, 1918-ban pedig IV. Károly király nemesi címet adományozott neki. Hauszmann a boldog békeidők mestere volt, aki komoly állami és magánmegbízásokat kapott, és szokás volt őt konzervatívnak bélyegezni. Bár a formakincseket valóban akadémikus módon használta, ugyanakkor a 19. század végén már megjelentek új építőanyagok és technológiák, amelyeket bátran alkalmazott, mintegy megágyazva a modern esztétika eljövetelének. Ilyen volt például a hengerelt vas használata, a hengerelt vastartók közé feszített téglaboltozat.
Nem véletlen, hogy először az itáliai reneszánsz kerítette hatalmába, ami meg is látszik a korai művein, például az Alkotmány utcai törvényszéki palotán. Később a neobarokkal jegyezte el magát, amely stílusjegyek könnyen beazonosíthatók az Igazságügyi palotán, a New York-palotán és a királyi palota újragondolásán. Egy építész számára fontos lehet, hogy ne csak reprezentatív épületeket készítsen, és Hauszmann-nak ezt is megadta az élet, az ő munkája a Szent István-kórház, az Erzsébet-kórház, de oktatási intézményt is tervezett.
Ez lett a Műegyetem, ahol tanított is. Tényleg minden megadatott neki, még az Andrássy úti paloták építése is. Ő tervezte 1880-ban a 84. szám alatti Stern-házat, valamint a 70-es szám alatti, 1879-ben az Izabella utca sarkán átadott Kégl-palotát, aminek az aljában található a hosszú idő óta újjászületését váró egykori Lukács cukrászda. És akkor még nem beszéltünk az olyan jutalomfalatokról, mint az 1875-ben átadott, de később elbontott Állatkert Oroszlánháza.
A sors iróniája, hogy azután, hogy nemesi oklevelet kapott IV. Károlytól, egy év múlva jött a Tanácsköztársaság, ami célul tűzte ki a nemesi címek elvételét, majd a tanácsállam lefoglalta a házát, ami után bérleti díjat kellett fizetnie. Miután visszakapta ingatlanát és a címét, némi vigaszt jelenthetett számára, hogy 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.
Hauszmann Alajos 1926. július 31-én hunyt el Velencén. Lányát, Gizellát Hültl Dezső vette feleségül, akinek olyan munkái voltak, mint a Rudas fürdő átépítése, vagy az apósával, Hauszmann Alajossal közös építménye, a Dísz tér mellett nemrég újjáépült Vöröskereszt Egylet palotája.
Regénybe illő sorsmotívum, hogy végül Hültl Dezső tervezhette meg apósa és egyben egykori tanára sírhelyét. Az is elgondolkodtató, hogy Hauszmann Alajos szülei a Vízivárosban éltek, a kisfiú az elemi iskola első három osztályát a budai Várban végezte, majd a gyerekkor színhelyén, a várban építhette meg élete fő művét, a palotát, többek között a már újjáépült lovarda és főőrség épületeit is. A neobarokk stílusban átépített királyi palota eredeti, és az új épületszárnyait összekötő traktus kupolát kapott, amelynek tetején látható volt a Szent Korona, amivel kimondatlanul ugyan, de egyben saját életművét is megkoronázta.
Címlapfotó: Kossuth Lajos (Országház) tér, Igazságügyi palota (ekkor Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla). Jobbra az Alkotmány utca. A felvétel 1898 körül készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.091
