A budavári palota építője

Bár szerinte nem volt olyan felismerhető stílusa, mint Ybl Miklósnak vagy Lechner Ödönnek, Elek Artúr mégis így emlékezik meg Hauszmann Alajosról a Nyugatban: ?Históriai jelentőségűvé teszi azonban nevét, hogy Budapest városképének fontos részeit ő alakította ki.? A nekrológ az építész három legjelentősebb munkájának a budai királyi palotát, a New York-palotát és a Kúria épületét nevezi meg. A budai vár déli oldalának rekonstrukciójával eredetileg Ybl Miklóst bízták meg. Ybl a Várkertet és a Várbazárt el is készítette, de halála miatt a palotát már nem újíthatta fel. Ezzel a feladattal bízták meg Hauszmannt, aki a kupolával átrajzolta a vár és a főváros látképét.

Az 1847. június 9-én született Hauszmann Alajos a magyar építészek második nemzedékéhez tartozik, kőművesinasból vált az ország egyik legjelentősebb építőjévé. Tanult, majd tanított az akkor még gyerekcipőben járó Műegyetemen, a berlini Bauacademie-t öt féléven át látogatta, az olasz reneszánsz építészettel Itáliában ismerkedett meg. Korai neoreneszánsz stílusú épületein még érezni a berlini hatást, de ezt hamar elhagyta az olasz tanulmányútnak köszönhetően.

Amikor Hauszmann elkezdte építészeti munkáját, egy új anyag jelent meg az építőiparban, a hengerelt vas, amelynek köszönhetően megszűntek a masszív falak, a hatalmas oszlopok, valamint a homlokzatok is átalakultak. Hauszmann első jelentősebb munkáján, a Tüköry-palotán még látszottak a korban megszokott építészeti klisék, de a vastag középfalat már vasoszlopokkal váltotta ki. Ez is bizonyítja, hogy jó érzékkel használta az újdonságokat.

A királyi palota mellett másik impozáns munkája a Teréz körúton álló New York-palota, amely Elek Artúr szerint ?magassági arányaival Amerika felhőkaparóira emlékeztette a jámbor pestieket.? Komor Marcel úgy fogalmazott, Hauszmann a világvárossá lett Budapestnek emelte az épületet, a kávéházat pedig a kávéházak legsikerültebbének nevezte.

A Néprajzi Múzeumnak otthont adó Igazságügyi Palota grandiózus építészeti megoldásai lenyűgözték Hauszmann kortársait. A Nyugat nekrológja az építész legharmonikusabb épületeként emlékezik meg a palotáról. Nem szabad szó nélkül elmenni Hauszmann más munkái mellett sem: az olasz reneszánszt idézi meg a Szent István Kórház, a Műegyetem központi épülete, a Pesti Főreáliskola és a Batthyány-palota. A német reneszánsz hatás látszik az Északkelti Vasúttársaság bérházán. Neogótikus stílusban alkotta meg a gyomaendrődi Jézus szíve-templomot és a nádasladányi Nádasdy-kastélyt. Továbbá rengeteg palotát, kórházat és iskolát épített Fiumétől Kolozsvárig.

Komor Marcel méltató cikkében a tanár Hauszmannról is megemlékezik. A Műegyetemen diákjainak építészeti problémákat kellett megoldaniuk, s aki a legszebb munkát mutatta be, az jutalomban részesült. Tanítványaival barátságot kötött, nyugdíjas korában alapítványt hozott létre a frissen végzett építészek számára.

1924-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, de több építészeti társaságban és különböző tanácsokban is vállalt hivatalt. Munkásságát a Ferenc József-rend nagykeresztjével, Pro Literis et Artibus érdemjellel, a Vaskoronarend III. fokozatával és a belga Lipót-rend kitüntetésével ismerték el. Egy angol és egy német egyetemen is tiszteletbeli levelező tag volt, 1900-ban a párizsi világkiállítás Grand Prix-ját hozta haza.

Hauszmann Alajos 1926. július 31-én, 79 évesen hunyt el Velencén. Elek Artúr szerint ?jóval különb művész volt, mint azok, akik utána következtek, és akik helyét ma elfoglalják.?

Forrás: wiki, mke.hu, epa.oszk.hu