Jeles napok
A balatoni halak napja
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére, hagyományteremtő szándékkal 2004-től rendezik meg a BALATONI HALAK NAPJÁT. A kezdeményezés azért született, hogy felhívja a figyelmet a Balaton és környéke változatos élővilágára és természeti értékeire.
A segesvári ütközet napja, Petőfi Sándor halála – 1849
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.
Loyolai Szent Ignác
Ignác vagyis Loyolai Szent Ignác (1491 – 1556), a Jézus Társaság alapítója. Tiszteletét elsősorban természetesen rendje terjeszti.
Szerzetesi fogadalma előtt sokáig katonáskodott, a mórok ellen harcolt. Ebből is érthető, ha híres lelkigyakorlatos könyvében a két zászló: a jó és rossz, a kegyelem és kárhozat lobogója alatt háborúskodók küzdelméről szól. Ezeknek hatására a katonák különösen tisztelték. Ebből a hódoltság idején még a törökök is kivették a részüket. Egy 1667-ből való kassai följegyzés szerint Ignác az egri törökök között is csodát tett, akik ezért képét tiszteletben tartották, és török módon díszítették.A helyi hagyomány erejére vall, hogy az egykori egri császári és királyi 60. gyalogezred zászlaján szintén Szent Ignác oltalmazta a regimentet.
A gyöngyösi jezsuitáknak a szent ünnepén tartott körmenetét néhány előkelő török is tisztelettel nézte végig.
Jellemző az is, hegy Temesvárott a XVIII. században újjáépített várfalnak Ignácbástya (Ignatus-Bastion) volt a neve. Szent Ignác szobra egészen 1785-ig várvédő célzattal ott őrködött Buda főterén. Csak a felvilágosodás türelmetlensége távolította el és állította helyére Pallas Athene szobrát.
Ignác képét a budai szobák ajtajára, házak kapujára is kifüggesztették. Úgy vélték, hogy elűzi a sötétség hatalmait, a képzelgéseket, kísérteteket, rontásokat.
Gorjanc Ignác születésnapja – 1924
GORJANC IGNÁC, (Csepel, 1924. július 31. – Jászberény, 1987. február 10.): fémmunkás, gépészmérnök, több évtizeden át a jászberényi Lehel hűtőgépgyár vezetője.
1943-ban vas-és fémesztergályos szakmát szerzett, 1953-ban elvégezte a budapesti műszaki egyetemet a Gépészmérnöki Karon. 1953-ig Csepelen dolgozott, 1954-től a jászberényi Fémnyomó- és Lemezárugyár főmérnöke, 1955-től igazgatója lett. 1964-től a budapesti Hűtőgépgyár és a Fémnyomó- és Lemezárugyár egyesülésével létrejött új jászberényi Hűtőgépgyár igazgatója, 1968-tól haláláig vezérigazgatója volt. Jelentős szerepet játszott az európai színvonalú háztartási és kereskedelmi hűtőgépgyártás megvalósításában. 1967-től haláláig országgyűlési képviselőként, 1980-tól az országgyűlés ipari bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1976-tól a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének alelnöke volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Július 31-én történt
„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.
Július 31-én történt
1752 Megnyílt Schönbrunnban a bécsi állatkert, a világon a legrégebbi máig fennálló ilyen intézmény.
1849 A magyar szabadságharc segesvári ütközetében Bem honvédjei vereséget szenvedtek a túlerőben lévő cári seregtől, a csatában tűnt el Petőfi Sándor költő.
1919 Elfogadták a weimari alkotmányt, amely lerakta egy polgári demokratikus Németország alapjait.
1948 Felavatták a Csillebérci Úttörőtábort, és ugyanakkor adták át az Úttörővasút első, 3,2 kilométeres szakaszát is.
1954 Egy olasz expedíció a világon elsőként jutott fel a világ második legmagasabb hegycsúcsára, a Karakorum-Himalájában levő K-2-re.
1959 Létrejött az ETA, a Baszk Haza és Szabadság (Euskadi Ta Askatasuna) nevű szeparatista szervezet, amelynek célja egy független baszk állam megteremtése volt.
1971 Az amerikai Apolló–15 űrhajó két űrhajósa, David Scott és James Irwin a Hold felszínén kipróbálta az első utasszállító holdautót (Lunar Rover).
1991 Mihail Gorbacsov szovjet és George Bush amerikai elnök Moszkvában aláírta a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló START-szerződést.
1998 Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüggesztette a tíz éve működő Postabank vezetőségét, és felügyeleti biztost rendelt ki a bank élére a pénzintézetnél kialakult jelentős veszteségek miatt.
2006 Kubában a több mint négy évtizede hatalmon lévő Fidel Castro Rúiz egészségügyi panaszaira hivatkozva öccsét, Raúl Castrót bízta meg az ország kormányzásával.
2013 Megszűnt a bauxitfeldolgozás az Ajkai Timföldgyárban.
2014 Megjelent az 1924-ben alapított l'Unitá, az Olasz Kommunista Párt központi lapjának utolsó száma.
2023 Karikó Katalin az orvosbiológia területén új lehetőségeket nyitó kutatásai elismeréseként megkapta a Theodor Boveri-díjat, a würzburgi Julius-Maximilians Egyetem legmagasabb élettudományi elismerését.
Július 31-én született
1527 I. Miksa Habsburg-házi magyar király, német-római császár
1704 Gabriel Cramer svájci matematikus és filozófus
1798 Szentpétery Zsigmond író, műfordító, színész, rendező
1800 Friedrich Wöhler német kémikus, elsőként végzett szerves szintézist
1803 John Ericsson svéd származású amerikai mérnök, feltaláló
1848 Robert Planquette francia zeneszerző, operettszerző
1899 Urbán Eszter költő, műfordító és ifjúsági író
1905 Kocsis András Kossuth-díjas szobrász
1909 Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó
1912 Milton Friedman Nobel-díjas amerikai közgazdász
1913 Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, akadémikus, 1990 és 1996 között az MTA elnöke
1914 Louis de Funès francia színész, komikus
1918 Hank Jones Grammy-díjas amerikai jazzorgonista
1918 Paul Delos Boyer Nobel-díjas amerikai biokémikus
1921 Bánki Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész
1923 Stephanie Kwolek lengyel származású amerikai vegyész, a kevlár feltalálója
1924 Bartók Péter zongorista, hangmérnök, Bartók Béla kisebbik fia
1924 Gorjanc Ignác állami díjas gépészmérnök
1931 Porubszky István festőművész, 1956-os forradalmár
1935 Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, műsorvezető
1941 Payer András popénekes, zeneszerző
1944 Geraldine Chaplin amerikai színésznő, Charlie Chaplin lánya
1944 Robert C. Merton Nobel-díjas amerikai közgazdász
1949 Bolek Polívka cseh pantomimművész, clown, rendező, szerző
1955 Bagdy György László Széchenyi-díjas neurofarmakológus
1960 Keller András Kossuth-díjas hegedűművész
1965 J. K. Rowling angol írónő, a Harry Potter-könyvek szerzője
1968 Szabó Attila Kossuth-díjas zenész, népzenész, a Csík Zenekar tagja
1969 Klenyán Csaba Liszt Ferenc-díjas klarinétművész
1970 Sárfalvi Péter öttusázó, Európa- és világbajnok
Július 31-én halt meg
450 Aranyszavú Szent Péter itáliai katolikus püspök, egyháztanító
1358 Étienne Marcel francia kelmekereskedő, az 1357–1358-as párizsi felkelés vezéralakja
1750 V. János portugál király 1706–1750 között
1784 Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja
1849 Petőfi Sándor költő, forradalmár, a magyar költészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja
1875 Andrew Johnson, az Egyesült Államok 17. elnöke, az első elnök, aki ellen megindították az impeachment eljárást
1886 Liszt Ferenc, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, zeneszerző
1914 Jean Léon Jaures francia szocialista politikus, történész, a L'Humanité című napilap alapítója
1924 Egresy Géza újságíró, parlamenti gyorsíró, a Magyar Távirati Iroda társalapítója
1926 Hauszmann Alajos építész, akadémikus, többek között a Műegyetem főépületének alkotója
1944 Antoine de Saint-Exupéry francia író, esszéista, pilóta
1971 Devecseri Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító
1979 Issekutz Béla Kossuth-díjas gyógyszerész, akadémikus
1989 Fehér Ferenc vajdasági magyar költő, műfordító
2008 Mészáros Mihály Munkácsy Mihály-díjas szobrász
2015 Berde Botond farmakológus, az MTA külső tagja
2015 Sinkó László Kossuth-díjas színész, a nemzet művésze
2017 Jeanne Moreau francia színésznő, rendező, forgatókönyvíró
