Antoine de Saint-Exupéry
Július 31-én történt
„Az elégedettség számomra pejoratív tartalmat hordoz. Az ember élete folytonos gondolkodás, amelynek intenzitása változó. Minél nagyobb eredményeket ér el valaki, annál jobban kell vigyáznia, odafigyelnie. Az elégedettségnek rendkívül sok buktatója és útvesztője van, ráadásul hamis önképet ad” – fogalmazta a 2015. július 31-én elhunyt Kossuth-díjas színművész, Sinkó László, akit többek között a Nemzeti Színház, az Új Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Férfiakt, Az új földesúr és az Elveszett illúziók című filmekben láthattunk.
Június 29-én történt
1932. június 29-én született – és 2016-ban hunyt el – Deim Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a hatvanas években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó Szentendrén született, és egész életében szorosan kötődött a városhoz. Festőművészként a szentendrei hagyományokat ötvözte a modern európai képzőművészet törekvéseivel, miközben grafikákat, szobrokat és köztéri alkotásokat is készített. Művei számos neves hazai és nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.
A könyvek, amik vagyok: Kádár L. Gellért
Mely könyvek formálnak minket azzá, akik vagyunk? Új sorozatunkban ismert arcok vallanak személyiségformáló olvasmányaikról. Elsőként a Hunyadi főszereplője, Kádár L. Gellért avat be minket abba, mely könyvek mutattak számára utat.
Június 29-én történt
Galkó Balázs színész, előadóművész ezen a napon született 1949-ben. Pályája során számos társulatnak tagja volt, például a Nemzeti Színháznak és a 25. Színháznak. A tanyaszínház-mozgalom elindítója kiemelkedett versmondásban is, továbbá hangját a Harry Potter-filmek Félig Fej Nélküli Nickjeként is ismerhetjük.
Egymillió dollár nem lesz elég A kis herceg kéziratáért Abu Dzabiban
Az árverésre kerülő gépelt kéziratról feltételezik, hogy ebben jelent meg először a könyv egyik leghíresebb mondata: „Jól igazán csak a szívével lát az ember, ami lényeges, az a szemnek láthatatlan.”
Az építész pilóta, aki megírta A kis herceget
1944. július 31-én halt meg Antoine de Saint-Exupéry francia író, A kis herceg szerzője.
Július 31-én történt
1935-ben ezen a napon született Antal Imre. Zongoraművésznek készült, zeneakadémistaként tanította a nyolcéves Presser Gábort. Számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert, karrierját azonban kettétörte egy gyógyíthatatlan ízületi betegség. A Magyar Televízióhoz került, a képernyő pedig országos ismertséget hozott neki. Megannyi vetélkedőt és tehetségkutatót vezetett. Legnézettebb műsora valószínűleg az 1980-ban indult Szeszélyes évszakok volt, de több filmszerepet is játszott. 2008. április 15-én hunyt el.
Június 29-én történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – figyelmeztet A kis herceg című regény, az 1900-ban ezen a napon született Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb műve. A francia író pilóta is volt, erről a szóban forgó szöveg egy szereplője emlékezik meg.
Csorba Lóci: Életemben először tudok egy szereplő bőrébe bújva a saját hangomon szólni
Csorba Lóci és Vecsei H. Miklós a világirodalom egyik leghíresebb regényét, A kis herceget viszi színpadra a Poket és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös eseményén. A produkcióról Lócit faggattuk, aki nemcsak zenészként, de a Róka szerepében is feltűnik majd.
A kis hercegnek állítottak szobrot New Yorkban
Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című műve 80 éve, 1943-ban jelent meg először. A történet azóta hatalmas népszerűségnek örvend, világszerte több mint 500 nyelvre és nyelvjárásra fordították le. Az évforduló alkalmából a címszereplő szobrot kapott New Yorkban.