Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár avatóbeszédében elmondta: a magyarság szellemi, kulturális önazonosságának egyik tiszta forrása az érinthetetlen erdélyi havasokban fakad. Nemcsak Erdély hagyatéka, hanem identitásőrzése miatt, amely apáról fiúra hagyományozta kincsét és tiszteletét, a hagyatékkal való jó bánásmód tudományát. ?A tiszta és nagy dolgokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni? ? idézte Tamási Áron szavait Hoppál Péter. ?Egy nemzet jövőjét ? tette hozzá ? csak hűségre, erős identitásra, büszke tartásra lehet alapozni, ez pedig ellentétes az elmaradottsággal, az elszigeteltséggel és a röghöz kötöttséggel.? Ezt igyekszik tenni a magyar kormány is ? a legmagasabb nemzeti intézményi rangra emeli a Hagyományok Házát, megindul a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Skanzen Erdély tájegységének építése, külön figyelmet fordítanak a határon túli kulturális feladatok célzott támogatására, és a kommunikáció terén is Erdély volt a fókuszban: a tavalyi Múzeumok Éjszakája mottója ugyanis az ?Élő Erdély? volt. ?A kultúra annyi, mint tanulás: megszerezni, színvonalon tartani nagyon nehéz, elveszíteni könnyű? ? idézte Kodály Zoltán szavait Hoppál Péter.
A Szervátiuszok jó példák arra, hogy az értékeket miként lehet folyton megújítani, és a ma embere számára érthetővé és gyönyörködtetővé tenni. Az államtitkár Szervátiusz Tibor szobra kapcsán zárásként kiemelte: legyen lelki, szellemi forrás ez az alkotás, ahova szívesen zarándokolnak el a turisták és a kecskeméti polgárok.
?Mély hazaszeretettől hajtva gyűltünk össze, hogy nemzetünk jelképeire, ikonjaira, példaképeire emlékezzünk, akik munkásságukkal ma is életben tartják nemzeti büszkeségünket? ? hangsúlyozta Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere. Hozzátetet: ez a szobor több mint egy mementó, amely megemlékezik Kodály Zoltánról és Bartók Béláról, az együvé tartozásunk szimbóluma ez az alkotás. ?Kodály és Bartók nemzetünk építői voltak, tudásukat és tehetségüket arra használták, hogy a magyarok közötti kapcsolatokat építsék, az egymástól elszakított magyarokat nemzetté kovácsolják, és a népzene erejével megerősítsék magyarságunkat, nemzeti identitásunkat.? Az ő nyelvük olyan nyelv, amely egyszerre nagyon magyar, mégis kozmopolita: ez a nyelv a zene, a zenénk ? jegyezte meg. E szobor hasonlóan beszédes, mint a zenénk: megszólal, magával ragad, sugárzik belőle a magyar nemzet iránt érzett szeretet és felelősség, amely Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is jellemezte ? összegezte a polgármester.
 |
| A művész és alkotása |
Szervátiusz Tibor kolozsvári születésű, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész. Édesapja Szervátiusz Jenő híres erdélyi szobrászművész.
Szíjjártó Anita
Fotó: Kőmives András
