Mit adtak nekünk a koronavírus-járványok?
Ha Makám, akkor Krulik Zoltán, no meg a ragyogó énekesnők: Lovász Irén, Bognár Szilvia, Szalóki Ági, Palya Bea, Herczku Ági, Korzenszky Klára, Hornai Zóra, Lázár Erika, Magyar Bori, Bede Sári. E pazar névsort gazdagítja most Okos Viola, a kvartett énekese, hegedűse. Viola az Ethnofillel, későbbi nevén az Odd ID-vel futott be. Ez Weil András billentyűs, producer csapata.
A Borostyánének dalai (zömmel) kortárs költők versmegzenésítései. Ámbár Krulik Zoltán maga szintén költő (no meg prózista és dalköltő), már megénekelte Weöres Sándor, Petri György, Ady Endre, Somlyó Zoltán költeményeit.
Mit adott nekünk a Covid? Az új zenekart, s a dalokat, tudniillik a kényszerű bezártság alatt lelt rá Krulik Zoltán a versekre. Mivel kiírta magát Anyakönyv című kötetével, ezért dalszövegek után kutatott. Megszülettek a számok, s amikor meghallotta Okos Violát, tudta: azokat neki kell előadnia. Az új énekesnőhöz új formáció dukált. Az Ady-projektet megvalósító Krubavi (KRUlik-BAta-VIncze) trióból hívta a Specialprovidance basszusgitárosát, Bata Istvánt. A ritmusszekció másik lábának a dobos-ütős Restás Gergőt. Szólóhangszernek pedig ott sír Okos Viola álla alatt a hegedű.
Rádióbarát dalok Krulik-stílusban
Mielőtt belehallgatnánk az anyagba, a dallistát átfutva feltűnik, milyen rövidek a számok, akár a beat hőskorában, két-három percesek, mai szóhasználattal: rádióbarátok. Vélhetően nem ez utóbbi magyarázza a terjedelmet, hanem a műfaj. A versek, főként a kortárs művek, nélkülözik a refrént, miáltal a kompozíciók szerkezete eltér a szokott (rádióbarát) verse-refrén struktúrától. Ugyanakkor
Lévén versek, s nem dalszövegek, a szabad ritmizálás nem kényszerít prozódiai képtelenségekre.
Ugyanakkor a parlando-rubatóról Bartók 1936-os anatóliai gyűjtése óta tudjuk, az egyként jellemzi a több ezer éves ótörök és magyar népdalokat. A népzene, a Kárpát-medencén túli folk megjelenése pedig alapvetése Krulik Zoltán gondolkodásának. Így passzol össze a Senki sem árva című Jónás Tamás-megzenésítésben a balkáni és a távol-keleti dallam- és ritmusvilág, akár Jász Attila Az elérhetetlen felé költeményének feldolgozásában.
Jász Attila igazán fontos személyiség a zeneszerző-előadó életében, amennyiben elsők egyikeként olvashatta Krulik Zoltán majd egy évtizedig íróasztalfiókban őrzött írásműveit.
A parlando-rubato segített Falcsik Mária A titok című, nem szigorú metrumot követő költeményének („tudván, hogy el fogok tévedni újra / de azt is hogy az embert a kudarc csak még arrébb-előrébb rúgja”) dallá válásában, ráadásnak a háromnegyedes ritmus megoldást kínált páros és páratlan feloldására.
Az Esti dal címet viselő Láng Eszter-költeményben meglelni mindent, ami a lemezt jellemzi. Ütős hegedűintro, benne a világzene és a magyar népzene motívumaival, mondhatni, kötelezően, hisz így megy a vers: „megcsendül az esti harang / kiállok kapunk elé, úgy várlak / szívem verdeső galamb”. A hegedűszóló mellett szöveg nélküli énekszólót is kapunk Okos Violától. A hegedűjáték frazírja a bluesos torzított intonációtól a hagyományos folk vonókezelésig jut a rövid bevezetőben. A basszus szólam gondoskodik a rockhangulatról, Restás Gergő pedig bátran vegyíti a cajont, a kannát, a bőrös dobbal. S ott a mindenütt jelen lévő alap: a versek hangulatát tükörpontosan kibontó gitárakkordbontások.
Pop-rockban nincs hiány
A Reggeli kérdés László Noémi verse. Strófáiban („Ma ki utazik el, ma / ki néz hosszan utána, / hogyan szakad vagy foszlik / a tegnap cérnaszála, / ki fűzi tű fokába, / hány öltés kell a szívig, / hogy verjen, míg a testet / a fű közé terítik” – részlet) ott a vonatzakatolás, amit a dob seprűs játéka tesz hallhatóvá, alapot szolgálva a pop-rock ritmikának, hangzásnak.
Hasonló szellős rockhangszerelés jellemzi Lackfi János Borostyánénekét. Mivel nem dalszöveg, hanem versstruktúra adja a vázat, a szóló – az ének és a hegedű mellett gitár is – nyitva hagyja a számot, s visszaismétli a lezárást: „együtt könnyebb és nehezebb, / úgy tartasz, amíg tartalak, / mint tenger önt el partfalat / a föld korong, az éj szurok, / nélküled elpusztulok.” Természetesen két szólamban – férfi és nő – énekelve.
Tóth Krisztina két munkájával szerepel az albumon. A Regős tuti bluesrock köntöst kapott. A népi énekrögtönzés passzol a blues kvintváltásába. A Síró ponyva dala pedig tangórock, Dévényi Ádám-hangulatban. Dévényi szerepelt a Makám Anzix lemezén.
Szabó T. Anna Blues költeményével folytatódik a bluesos, rockos világ. S akad igazi rockköltő Müller Péter Sziámi személyében, aki Isten látja szövegével szerepel a lemezen. Ez valódi dalszöveg refrénekkel. A hangszerelés kezdetben távol esik a rocktól, ám a refréntől annál közelebb kerül. 2020-ban, a karantén alatt ajánlotta fel a szerző megzenésítésre YouTube-csatornáján a félig megírt verset, mert rájött, az dal szeretne lenni. Hallatlanul érdekes Sziámi-szöveget nem Hajnóczy Csaba, Gasner János, Markó Tamás vagy Kirschner Péter zenéjével hallgatni.
Örök klasszikusok
Szerepel az anyagon két kifejezetten nem kortárs lírikus: Szabó Lőrinc és Federico García Lorca. Meglepő, hogy Szabó Lőrinc Nyár című 1954-es versét nem zenésítették meg eleddig. Pedig nagyon adja magát.
„Nyár. Kert. Csönd. Dél. / Ég. Föld. Fák. Szél. / Méh döng. Gyík vár. / Pók ring. Légy száll. / Jó itt. Nincs más / csak a kis ház. / Kint csönd és fény. / Bent te meg én.”
Domináns a szöveg nélküli énekrögtönzés, ami primer módon ülteti át a költemény hangulatát melódiává. Vélelmezem, hogy improvizáció, netán kadencia, mindenesetre a hatása az, miként közös rögtönzések jellemezték a Makám első korszakát.
„Az éj mindig enyhülés. / A nappal jövés-menés. / Az éj holt űr, szinte kong. / A nappal szárnyas, csapong. / Az éj tükrökre borul. / A nappal fölött szél fúj.”
A címhez méltóan valódi éjszakai zene szólal meg.
Eddig tartott a közszolgálat. Most jöjjön a piaci világ. Ez itt a reklám helye. Mindenki vegye meg a lemezt, és hallgassa, hallgassa, hallgassa.
Fotó: Fonó
