Idén ősszel jelent meg a Radnóti Miklós levelezését összegyűjtő első kötet. Hogyan kezdődött a kutatómunka és mennyi időt ölelt fel?
Tizenöt éve foglalkozom Radnóti Miklóssal. Az első publikációm 2001-ben írtam róla, tavaly pedig megjelent a Radnóti Miklós dedikációit összegyűjtő kötetem Könyvvel üzenek néked címmel, melyben a költőtől 614 ajánlást sikerült összegyűjtenem. Ezzel párhuzamosan már folyt a levelezésnek összegyűjtése, hiszen ahol dedikációk vannak, ott lehetnek levelek is. Jelentős részben azok kaptak dedikációt, akik leveleztek is Radnótival, az irodalmi kapcsolathálózatának tagjai: költőtársak, barátok, kritikusok, szeretők, családtagok. Így ahonnan kaptam dedikációt, kértem levelet is, egyszerre gyűlt a két anyag. A dedikációk kiadása után olyan elhatározás jött, amelyből szakmai megbeszélés után lehetőség is lett, vagyis hogy én szerkeszthetem Radnóti levelezésének első kötetét a Jaffa Kiadónál, ahol korábban megjelent Gyarmati Fanni naplója is.
Hogyan épül fel a kötet? Milyen leveleket tartalmaz?
A levelezés felosztása némileg rendhagyó. Az általam sajtó alá rendezett kiadásban ugyanis minden olyan levél benne van, melyet Radnóti Miklós írt vagy neki írtak, kivéve a Gyarmati Fannival való levelezését, mert ez olyan komplex anyag, melyet a hagyaték rendezői nem kívántak megbontani, így ez külön kötetben jelenik meg. Tehát a levelezés második része a Gyarmati Fannival való levelezést mutatja majd be. Az általam sajtó alá rendezett kötet 1926-tól 1944-ig követi végig Radnóti Miklós életét, illetve költői pályáját. Így a kamaszkori Radnóti viccelődéseitől egészen az utolsó, munkaszolgálatba indulás kapcsán írt búcsúlevélig, mindent tartalmaz a kötet, amit sikerült fellelni.
Van olyan levél, amely eddig ismeretlen volt a nyilvánosság számára?
A kötet anyagának körülbelül 80 százaléka most jelenik meg először. A levelek egy része közgyűjteményben található, ezek közül például a Babitsnak és Sík Sándornak írott levelek már korábban megjelentek, de az anyag nagyrésze mindmáig publikálatlan volt. Jelentős hányada pedig magántulajdonban van, ezeket meg kellett keresni.
Miért nem kutatták fel eddig ezeket a leveleket?
Ez tulajdonképpen nagyon hálátlan feladat, mert rengeteg munkával, utazással és levelezéssel jár. Ahány levél annyi címzett, és e levelek különböző helyekre szóródtak szét, így elég nehéz felkutatni ezeket, sok utánajárás és egyeztetés kell hozzá. Éppen ezért a levelezéskiadás nem túl népszerű az irodalomtörténészek körében, többek között ezért sincs még több jelentős írónknak, költőnknek feldolgozva a levelezése.
Kinek lenne még érdemes feldolgozni a levelezését?
Sok ilyen van. Például nincs összegyűjtve Osvát Ernő levelezése. A Nyugat meghatározó szerkesztőjéről van szó, ha az ő levelezését feldolgoznánk, a Nyugat működésébe is betekintést nyerhetnénk. De nincs kiadva Karinthy Frigyes levelezése, teljes Móricz Zsigmond- vagy Krúdy Gyula-levelezésünk sincsen, és nagyon sok embert lehetne még említeni. Tömörkényt, Mórát, Szabó Lőrincet, Kassákot, Márait. Tehát elég nagy adósság van ezen a téren a szakma részéről.
Egy íróról, költőről objektívebb képet kaphatunk, ha megismerjük a levelezését, mint egy életrajzi kötetből?
Embere válogatja, hogy ki milyen monográfust kap. Radnóti életéből például nagyon jót készített Ferencz Győző, így az ő monográfiája objektív szemléletű életrajz. Viszont egy feldolgozó, szekunder munka eleve azon alapul, hogyan interpretálja a dokumentumokat, tehát magyarázza, értelmezi azokat. A levelezéskiadás ezzel szemben magukat a primer dokumentumokat adja közre mindenféle interpretáció nélkül, így maguk a szereplők beszélnek és nem egy utólagos értelmező. A kötetben azokat a leveleket olvashatják, amelyeket Radnóti írt és kapott, és az olvasóra van bízva, mit hogyan értelmez. Ez így önmagában természetesen még nem lenne teljes igényű tudományos munka, ezért sok tárgyi magyarázat és más jegyzetapparátus fűződik a levelekhez, pontosan azért, hogy ne lógjanak a levegőben. Ha az olvasó nem ismer egy-egy nevet, rövidítést, ezeket feloldjuk, a leveleknek kontextust teremtünk, de nem elemezzük a dokumentumokat. Éppen ezért nagyon érdekes és izgalmas, hogy egy-egy levélnek több értelmezése és olvasata van, attól függően, ki olvassa.
Elképzelhető, hogy vannak még olyan levelek, amelyeket Radnótinak küldtek, vagy amelyeket ő írt, de ez után az alapos kutatómunka után sem kerültek elő?
Teljesen biztos vagyok benne, hogy vannak még ilyen levelek. Magának a dokumentumnak a jellege mutatja ezt. Ez olyan gyűjtőmunka, amely sohasem ér véget, mert mindig felbukkanhat egy-egy újabb darab. Ez a dokumentum sajátos típusából adódik, hiszen a Radnóti által írt levelek nem egyetlen hagyaték részét képezik. Nem hiszem, hogy Radnótihoz írott levelek nagyobb számban kerülhetnek majd elő, de az általa írottak közül biztosan többet nem ismerünk még. Remélem, hogy ez a könyv is generálja majd ezek felbukkanását, és azok is jelentkeznek, akiknél van Radnóti-levél, csak eddig nem tudták, mit kezdjenek vele. Minden egyes darab számít, legyen az akármilyen rövid is, akárcsak egy üdvözlet egy nyaralásból.
Az első kötetben olvashatjuk Radnóti Beck Judittal való levelezését is. Míg a következő kifejezetten a Gyarmati Fannival való levelezést tartalmazza majd. Ezek a levelek mennyire árnyalják Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolatát?
A levelezés első részében többször idézek Gyarmati Fanni naplójából, mert az jól megvilágítja egyes levelek kontextusát. Megmutatja, hogy egy-egy levél milyen reakciót váltott ki a párból, vagy milyen indulatok fűtötték Radnótit a levelei megírásakor. Például ebben a kötetben jelennek meg először a Beck Judit-szerelemnek dokumentumai ? Beck Judit és Radnóti közt 1941?1942-ben volt szerelmi kapcsolat. Nagyon fontosnak tartottam ennek kapcsán, hogy mindenféle bulvárízű interpretáció nélkül maguk a szereplők mondhassák el a saját érzelmeiket. Ezek a levelek eddig még nem jelentek meg, csak utólagos interpretációban tudtunk róluk. Az olvasó itt kaphat először objektív képet a valós érzelmekről. Ez a kötet ? és a Gyarmati Fanni-napló is ? a költőt és annak emberi oldalát igyekszik megmutatni. Véleményem szerint az a kötet egyik fontos hozadéka, hogy a közölt dokumentumok által a költő emberi arcát is megláthatja az olvasó.
A kötet tehát bemutatja a költőt és a hétköznapi embert is?
A levelezéskötetben vannak irodalmi vonatkozású levelek a verseinek, a versesköteteinek születéséről, a fordításokról, a szerkesztésekről. Így az alkotói pálya is végigkövethető, de a magánjellegű levelek által megismerhetjük a civil életét és problémáit, tehát a magánember is megmutatkozik. Természetesen egy irodalmi tárgyú levél is lehet emberi hangú, például amikor Radnóti egy sor nyomdahibát fedezett fel egyik könyvének korrektúrájában, gyakorlatilag dührohamot kapott. Vannak alkotók, akik leveleikben is rejtőzködnek ? Radnóti nem volt ilyen. Költő és ember egyben. Mert nem lehet éles késsel kettéválasztani egy személy szerzői és életrajzi felét. Voltak irodalmi iskolák, amelyek megpróbálták, de ez lehetetlen. A teóriák változnak, de ez nem.
Különben magyar költő vagyok? címmel jelent meg az első kötet. Miért ezt a címet kapta?
Az a darab, amelyben ez a félmondat szerepel, az egyik legfontosabb és legtöbbet idézett levele Radnótinak: 1942 májusában írta Komlós Aladárnak, és benne Radnóti saját identitását tisztázza a címzett, de egyben önmaga előtt is. Zsidóságát és magyarságát, illetve költőségét mérlegeli, és azt írja le, hogy miért magyar költőnek tartja magát és miért nem vesz részt egy zsidó származási alapon megszerkesztett antológiában. Ez a nagyon fontos levél is ebben a kötetben jelenik meg először pontos szövegközléssel.
Nagyon sokrétű ez a levelezéskötet. Mennyire szól az átlagolvasónak és mennyire a tudományos közegnek?
Mindenkinek van magán és szakmai levelezése. Maguk a levelek elsősorban életrajzi dokumentumok, így gyakorlatilag bárki levelezését ki lehetne adni, az is érdekes lenne. Egy saját, senki máséval nem egyező életút. Mi egy ember levelezését szerettük volna megjelentetni, akinek hasonló emberi problémái voltak, mint bárkinek ? például a kötetben szerepel fizetési felszólítás, számlalevél is. Csak ez az ember, Radnóti Miklós időközben a magyar irodalom egyik klasszikus költője lett.
Fischer Viktória