Méhes Balázs orgonaművész a közösségi oldalán közzétett írásában hívta fel a figyelmet arra, hogy át akarják építteteni a szegedi dóm 1930-as években készült Angster-orgonáját.
Az Angster orgona- és harmóniumgyár a 19. század második felében jött létre Pécsen, nyolc évtizedes működése alatt 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített, köztük a Szent István bazilika 1905-ben átadott grandiózus hangszerét, de számos vidéki székesegyház orgonáját ez a cég jegyzi. (A bazilika hangszerének felújításáról itt írtunk bővebben.)
Méhes Balázs arról írt, hogy a tervezett felújítás során a jelenlegi tasniláda helyett úgynevezett csúszkaláda rendszer alkalmazását tervezik. Azonban ha másik szélládatípusra térnek át – fogalmaz a művész –, a hangszer elveszíti eredeti hangzását. „Az orgonáknak nem elsősorban a külső megjelenésük, hanem mindenekelőtt a hangjuk védendő. (…) Ez a hangszer jelen pillanatban is a magyar orgonaépítészet legnagyobb teljesítménye, és az orgonaépítő opus magnuma, az utolsó nagyméretű, csaknem eredeti állapotban fennmaradt Angster-orgona (a többi nagyorgonáját sajnos már átépítették) ” – fűzte hozzá.
A művész szerint a szegedi dóm orgonája az Angster-cég csúcsteljesítménye – öt manuállal és 126 regiszterrel, amelynek egykor a világ minden tájáról csodájára jártak. „A passaui-dóm orgonistája akkoriban úgy nyilatkozott, hogy bármikor elcserélné a sajátját, egy 208 regiszteres hangszert, a szegedire” – fűzte hozzá. Azonban vannak szakemberek, akik szerint az első világháború után készült hangszerek már korántsem hozzák azt a magas minőséget, amelyre a korábbi évtizedekben a gyár neve garanciát jelentett.
A nehézséget most az jelenti, hogy a dómban bevezetett padlófűtés és az alacsony páratartalom miatt a hangszer érzékeny bőr-alkatrészei gyorsan kiszáradnak, megrepedeznek. Méhes Balázs szerint ez azonban könnyen javítható és megelőzhető – például a megfelelő páratartalom biztosításával. A művész néhány példát is említ: a berlini dómban, ahol hasonló a fűtés, illetve az orgonában hasonló pneumatikus alkatrészek vannak, a hangszer belső párásításával ellensúlyozzák a szárazságot. Ilyen a 2018-ban rekonstruált zeneakadémiai orgona is, amelyben ugyancsak párásító berendezést működtetnek.
Méhes Balázs idézi a kulturális örökségünk megóvására vonatkozó jogszabályt, amelyhez 2005-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fogalmazott meg konkrét ajánlásokat a műemléki orgonák védelmére. A művész szerint az ott felsorolt öt feltétel közül legalább háromnak megfelel a szegedi hangszer.
Az Angster-gyár többi nagyorgonáját már korábban átépítették, Fassang László szerint azért, mert a családi vállalkozás a második világháború után megszűnt, és hiányzott a kellő szakértelem ezeknek a hangszereknek a rendszeres karbantartásához. „Számos esztétikai vagy ideológiai áramlat jelent meg a 20. században, és ez nyilván hatott az orgonák átépítésére is. Akadtak, akik az 1900-as évek közepén azzal érveltek a csuszkaládás rendszer mellett, hogy már Bach is azon játszott, így kétségkívül ez a legmegfelelőbb. Ennek szellemében – nem csupán Magyarországon, hanem Európa-szerte – számos kiváló orgonát elpusztítottak, például a Walcker cég száz regiszteres hangszerét az ulmi katedrálisban.” Fassang László azt mondja: a műemlékvédelmi szempontok mellett természetesen nagyon fontos, hogy a gyakorlatban jól működjön a hangszer, éppen ezért azt hangsúlyozza, hogy a tervezett felújításhoz egy komoly szakmai grémiumot kellene rendelni, amely a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva tehet kizárólag szakmai alapon nyugvó és a megrendelő érdekeit képviselő javaslatokat, amelyeket sem anyagi, sem más egyéni érdekek nem befolyásolnak.
Mindkét oldal érvei érthetőek – fogalmazott a Kultúra.hu-nak egy orgonaépítéssel foglalkozó szakember, aki azonban nem akart névvel részt venni a vitában. Úgy vélte: a megszólaltatásmód változását a hallgatóság nem fogja észrevenni, és az orgonaművészeknek is csak 20-25 százaléka tudná hangleütés alapján megmondani, hogy milyen rendszerű ládáról szólal meg a hang.
Azt is megjegyezte, hogy a Zeneakadémián működő pneumatikus szerkezet rendkívül érzékeny, és bár mindent megtesznek a megfelelő körülmények biztosításáért, a hangszer működése nem teljesen üzembiztos.
Mivel a munkálatok leghamarabb két-három év múlva kezdődhetnek meg, a forrás biztosításának kérdése jelenleg még nem aktuális - fogalmaz szűkszavú közleményében a Szeged-Csanádi Egyházmegye. A Szegedi Dóm orgonájának állapota arra kötelezi a tulajdonost, hogy kezdjen komolyan foglalkozni a halaszthatatlanná váló karbantartással, felújítással, ám az első lépés az állapotfelmérés, illetve a felújítás, karbantartás költségvetésének elkészítése. Ez indult meg a napokban.
A cél, hogy az Egyházmegye milleniumára az orgona jó állapotban és üzembiztosan tudja szolgálni a Székesegyház liturgiáját, illetve az ott megvalósuló zenei, kulturális eseményeket - teszik hozzá. Az orgonával kapcsolatos feladatokat a Dóm orgonistája, Szamosi Szabolcs koordinálja, aki ennél bővebben egyelőre nem kívánt nyilatkozni.
