Évadnyitó újdonságok
Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar megbízott főigazgatója elmondta, hogy az előző két évtized évadnyitóitól eltérő műsorszerkezetet a múlt iránti tisztelet és a jövő iránti nyitás határozza meg. Puszta formalitásnak tűnhet, hogy az első hangverseny is a klasszikus bérletrendszer keretében hangzik majd el. A vásárlási adatokból az derült ki, hogy sokkal több bérletet vettek idén az emberek, mint korábban a kevert, választós változatból. Sőt az is látszik, hogy mi érdekli a közönséget a legjobban: a MÜPA-beli Ferencsik-bérletek.
A szeptember 25-ei koncert újdonság lesz az is, hogy húsz év után első ízben nem játszik a zenekar Bartók halála napján Bartók-művet, ellenben a még mindig nem eléggé játszott Dohnányi Ernő d-moll szimfóniája csendül fel főműsorszámként. Bár Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója előbb mindenkit tréfásan megfenyegetett, hogy estig taglalja a szerző jelentőségét, a közelgő próba miatt mégis tömören fogalmazott: ?Dohnányi Ernő nagy és jelentős szerző volt. Ideje, hogy visszakerüljön a repertoárba. Igaz, problematikus is, de éppen ezért izgalmas vele foglalkozni. A d-moll szimfónia remekmű, amelyet játszani kell. Én nagyon szeretem, és ha rajtam múlik, a közönség kedvencévé is válik.?
A Bartók-szilencium
Természetesen, mindenkiben ott bujkált a kérdés, hogy a világban meghatározónak számító Bartók-előadásokat produkáló együttes miért nem játssza ebben az évadban egyetlen darabját sem. ?Kegyeleti okból. Vita felett áll, hogy korunk egyik legnagyobb Bartók-interpretátora (Kocsis Zoltán ? a szerk.) hagyott itt bennünket. Rá való emlékezés miatt gyászévet tartunk. Egy esetben azonban kivételt teszünk, mert a 2018. február 10-ei estünkön felcsendül majd A kékszakállú herceg vára és Eötvös Péter Senza sangue című operája, amelyet a Bartók-mű párjaként komponált meg? ? emelte ki Hamar Zsolt.
Az új zeneigazgató
?Az 1990-es években többször is vezényeltem a zenekart. Később pályám más fele vitt, így az utóbbi időkben laza volt a kapcsolatom velük. Idestova fél éve vezetem a zenekart, de még mindig van min elámulnom. Elképesztő érték, felfoghatatlan tudás és hatalmas tapasztalat arzenálja rejlik bennü(n)k. Az egyes zenészek, büszkén merem mondani, az ország vagy Európa legjobbjai, de ami ennél is nagyobb eredmény, hogy képesek ensemble-ként dolgozni. A hetven-nyolcvan művész egyetlen érző, gondolkodó élőlényként interpretálja a műveket. Ferencsik, Kobayashi és Kocsis öröksége révén itt mindenki az egész része? ? mesélte a zeneigazgató.
Idei évadkezdés
?A zenekar augusztus végén nehezményezte, hogy miért nem kezdjük el a próbaidőszakot már szeptember legelején. Bevallom, soha nem láttam olyat, hogy egy zenekar ne a szabadságát húzza ki, hanem a munkafázist növelné. El is kezdtük az egész évad műsorát felépíteni, így Richard Strauss Imígyen szóla Zarathusztráját, Mahler IV. szimfóniáját is átvettük már. És mindenki izgatottan várja Dohnányit is? ? mondta Hamar Zsolt.
A Nemzeti Énekkar
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar fiatal vezetője elmondta: ?Az Énekkarban is forr a munkavágy, mi már augusztus utolsó két hetét is munkával töltöttük. Az elődöktől kapott hagyomány ápolásán túl mi azt a célt tűztük ki, hogy egy korszerű, a magyar hangversenyéletben eleddig nem ismert hangzást alakítsunk ki. Számomra a minta a skandináv kórushangzás, az általuk képviselt tiszta szövegmondás, artikuláció és intonáció. Ezért is nehéz misszió a mienk.
A Nemzeti Filharmonikusokkal való együttműködésünk túl (például Bach h-moll miséje) számos produkcióban veszünk részt, így a Rádiózenekarral Schütz-darabokat énekelünk, Aradon Orbán György kantátáját adjuk elő, Belgiumban pedig Ligeti György húsz szólamú Requiemét.
Sőt bár szigorúan titkos információ, elmondhatom, hogy az évadnyitó zenekari esten is valamilyen formában részt veszünk. Karműre, oratóriumra és tréfára tehát mindig kész vagyunk.?
A filharmonikus applikáció
Herboly Domonkos az informatikai fejlesztés kapcsán elmesélte: ?A célunk az, hogy utat nyissunk a közönség felé. Kapukat, csatornákat készülünk kialakítani, ahol állandó összeköttetés áll fenn az intézmény és a bennünket éltető hallgatóság között. Több programunk is ezzel a céllal zajlik, például, amikor iskolákba kimegyünk rendhagyó koncerteket adni, de ezt szolgálja az Operamacera sorozat is, és mostantól fogva ezt fogja modernizálni az applikációnk.?
Az applikáció ebben az évadban élesedik, így a zenekar iránt érdeklődők hamarosan letölthetik. Ez lesz Magyarország első és egyetlen filharmonikus zenekari applikációja. Az applikációnak három funkciója lesz: a Koncertek, a Híreink és a Játék. Többirányú keresősávja lesz, amely alapján gyorsan és könnyedén lehet majd az egyes koncerteket, előadókat, vagy helyszíneket megtalálni. A Koncertek funkció azt a mottót kapta, hogy Mert a komolyzene sosem megy ki a divatból, míg a Híreink a Ez mind velünk történetik. A játék során 15 másodperces zeneműrészleteket kell majd beazonosítani.
A főigazgató nevetve ismerte el, hogy a jó válaszokért csak az applikációban jár jutalom, koncertjegyet nem lehet rajta nyerni. A cél azonban egyértelmű: mindenkinek könnyen elérhetővé tenni a filharmonikus együttest, ezzel közönséget toborozni a koncertekre és szélesebb sávon népszerűsíteni a komolyzenét.
A ?BÚS? sorsa
Arra a kérdésre, hogy elérhető lesz-e közösségi megosztókon koncertfelvétel, Herboly Domonkos így válaszolt: ?Egyelőre nem tervezzük. Jelenleg csatornákat szeretnénk építeni. Ha sikerül kialakítani egy oda-visszaműködő kapcsolatot, akkor óriási eredményt értünk el. Azon a csatornán majd átbeszéljük a közönséggel a felmerülő ötleteket.?
Hol lehet majd az együttes felvételeit meghallgatni, és mi lesz a Bartók Új Sorozattal (BÚS)? ? merült fel a kérdés. Hamar Zsolt vette át a szót. ?Több helyen is nyilatkoztam azt, hogy Kocsis Zoltán halála után a BÚS semmiképpen sem lesz ugyanaz, mint ami addig volt. Olykor felvetettem azt is, hogy ezért befejezetlenségében is teljessé vált sorozatot nem kell folytatni. Most azt gondolom, hogy az előbb elmondottak figyelembe vételével, akár be lehetne fejezni a BÚS-t, de jelenleg ez nem a mi döntésünkön múlik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumára várunk, hogy eldöntsék, mi legyen. Nekünk a BÚS-ra is és más felvételekre is vannak terveink. Természetesen, szívesen költöznénk be a stúdióba, de majd meglátjuk, melyik utat járhatjuk.?
Az idei bérletek
Az idén öt bérletet hirdetett a zenekar, a Ferencsiket a MÜPA-ba, a Kobayashit a Zeneakadémiára, a Kocsis Zoltánt az Olasz Kultúrintézetbe, a Lukács Ervint a Pesti Vigadóba, a Templomit négy budapesti egyházi intézménybe. Ezenkívül még két sorozat is elindul: a Próbatermi vendégség értelemszerűen a zenekar próbatermében, amíg az Operamacera a MÜPA Fesztivál Színházában zajlik majd. A Ferencsik- és a Kobayashi-bérletek klasszikus, nagyzenekari koncertek, amelyeken ugyanolyan súllyal szerepelnek ismert, mint kevéssé játszott darabok. A Lukács Ervin-sorozat központi szervező eleme, hogy tartalmazzon egy-egy ritkaságnak számító magyar darabot, amelyeket sok esetben kortárs mű követ. A templomi koncertsorozat a világi és liturgikus szakrális kompozíciók közül szólaltat meg, amíg a Kocsis Zoltán-sor pedig az elhunyt művész által kedvelt és/vagy hangszerelt műveket tűz műsorra. A Próbatermi vendégség során rendhagyó szerepben mutatja meg a karmestereket, mert azok korábbi művészi karrierjére világít rá, pl. hangszeres szólistaságukat eleveníti fel, vagy Hamar Zsolt esetében zeneszerzői munkásságából szemezget.
Zárógondolatok az ?érték-élmény-arány? hármasáról
Rövid interjú Herboly Domonkossal
?A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar az Érték-Élmény-Arány vezéreszmét választotta magának. Azt gondolom, hogy a zenekar története tálcán kínálta számunkra ezt az értékhármast. Az értéket jelképesen Ferencsik János működése jelenti, aki kőszikla szilárdságú alapzatot hozott létre. Az élmény minősége Kobayashi Ken-Ichiróhoz kötődik, akinek hihetetlen érzelmi hevítettsége legendás előadásokat eredményezett. Kocsis Zoltán pedig az arány szerepét hangsúlyozta, a belőle áradó zsenialitás vitathatatlanul közös tapasztalatunkká vált. Számára minden hang fontos volt. Három bérletünk ezt az értékhármast képezi le.?
Milyen a zenekar nemzetközi megítélése?
Megfordítva válaszolnék erre. Az NFZ számára az egyetlen küldetés, hogy a nemzet első filharmonikus zenekara legyen. Fontos természetesen a külföldi jelenlét, jól esnek a nemzetközi meghívások, de a mi célunk a hazai közönség minél magasabb szintű szolgálata.
A közönség fogyatkozásával minden együttesnek szembe kell néznie. Önök bevezették az applikációt, visszaállították a klasszikus bérletrendszert és folyamatosan emelik az együtteseik színvonalát. Vannak még más terveik is a közönség megnyerésére?
Vannak, szerencsére, bőven vannak terveink. Így az első nagy változás Martonvásár Beethoven-központtá emelése lehet. Huszonhárom pontban foglaltam össze a martonvásári lehetőségeket. Az MTA ? akié a terület ? partner a tervekben. Ha sikerül, akkor létrejön a magyarországi Beethoven-játszás súlypontja. Ha nem, akkor elővesszük a többi tervet.
Hogy miként csábítsuk be a közönséget? Hogy mikor érjük el a két- vagy háromestés koncerteket? Őszintén megmondom, nem tudom. Sőt halkan hozzáteszem, hogy így számszerűsítve nem is cél az. Erőből, már ma elérhetnénk, de ez ellenkezik a jóízléssel, az elveinkkel és magával a zenével. Ahogy korábban mondtam: mi közösséget építünk, ezért törekszünk arra, hogy kapcsolatban kerüljünk a közönséggel. Ennek a közösségépítésnek pedig logikus következménye az, hogy a közönségünk organikusan gyarapszik. Szervesen növünk bele együtt mind mélyebben a zene világába.
Windhager Ákos
Fotó: www.filharmonikusok.hu
