Az 1930-ban született és 2020-ban hunyt el Konok Tamás az 1960-as években emigrált Párizsba, ahol a figuratív megközelítésről váltott az absztrakcióra. Egy évtizeddel később Svájcba települt, ahol szerkezetcentrikus szemlélete is otthonra lelt, a párizsihoz képest racionálisabb, a geometrikus ösvényeket preferáló területen találta meg kézjegyét. A svájci példákhoz hasonlóan letisztult, geometrikus elveket közvetített, miközben munkáinál a francia absztrakció hatása, így a metafizikus töltet, a lírai, finomabb hangvétel mindig tetten érhető maradt.
Miközben végig a „kép” formátumában gondolkodott, még reliefjein belül is a tradicionális imaginárius szemléletet vitte tovább.
A rendszerváltás után, hazatérésekor bátran vállalta és tovább érlelte ezt a sajátos nyelvezetet, ugyanakkor saját megfogalmazása szerint továbbra is egy egyre konstruáltabb világ irányába haladt. A jelenlegi kiállításon nemcsak ezeket a nemzetközi vonásokat és a konoki markáns stíluselemeket fedezhetjük fel, hanem a kurátori koncepció alapján megvalósulhat a Konok által vizsgált fő problematika (architektúra) egyértelmű megvilágítása, egy pontosabb életmű-meghatározás, valamint a művész és alkotásainak egyértelműbb elhelyezése a nemzetközi absztrakt skálán.
„Konokot számtalanszor tévesen konstruktivista alkotónak, vagy konkrét művésznek tekintik. Számára azonban nem a geometria önmagában való tisztelete, vagy a képen belüli konstrukció kérdése volt a fontos.
Ars poeticája nemcsak a világ felépítése iránti vágy megélése, és közvetítése, de annak megértetése is, hogy maga a festészet, maga a hagyományos táblakép miként építkezik.
Konok apai öröksége, az építész-szemlélet nem is a szerkezetiség kiemelésében, hanem a világban felbukkanó emberi, térbeli, tárgyi kölcsönhatások, építkezések, viszonyrendszerek képire átültetett architekturális közlésében jelent meg. A nonfiguratív formanyelv egyes ágainak kiválasztása (például konstruktív képalkotás, vagy organikus absztrakció) lényegében csak eszközök egy adott dolog operációjának analizálásához.
A kiállítás ezeket az eltérő architekturális játékokat, egy-egy kulcskérdés/ikonikus művén keresztül a teljes életművet felölelve prezentálja. Emellett a tárlat Konok művészetének unikalitását és a nemzetközi színtérrel való egyenrangúságát is illusztrálja. A tárlat körülbelül két tucat műalkotáson keresztül mutatja be Konok változatos technikai skáláját, sőt a látogató számos eddig ismeretlen művet is felfedezhet” – fogalmazott Mészáros Flóra, az április 22-ig látogatható kiállítás kurátora.
Nyitókép: Konok Tamás: Rythmes sèlectifs (1988, akril, vászon, 110 x 110 cm, részlet)
