A könyvtár archivális raktárában kiemelt biztonsági fokozaton fogják őrizni a nemzeti örökséget reprezentáló kiadványokat és digitális dokumentumokat. Hogyan világítaná meg az intézmény jelentőségét, hogyan szolgálja a nemzeti emlékezetet, és az eszmei szempontokon túl milyen jelentősége lesz az itt folyó munkának?
A legegyszerűbben úgy lehet szemléltetni, ha az intézmény küldetéséből indulunk ki, amely Széchényi Ferenc 1802-ben történt felajánlása óta, azaz 222 éve változatlan: mindent gyűjtünk, ami hungarika. Vagyis az Országos Széchényi Könyvtárnak az írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létező magyar kulturális örökség őrzőjeként alapvető feladata, hogy gyűjtse, megőrizze és feldolgozza a Magyarországon megjelent és a bármilyen szempontból magyar vonatkozású dokumentumokat, de emellett az is küldetése, hogy ezeket a legszélesebb körben hozzáférhetővé tegye.
A dokumentumokat a teljesség igényével fel kell dolgoznunk, hozzáférhetővé kell tennünk, és az idők végezetéig meg kell őriznünk, ami egyetlen más hazai könyvtárra sem igaz. A vaspéldányokat, amelyek Piliscsabára kerülnek, gyakorlatilag soha senki kezébe nem adjuk, hiszen az épület alapvető funkciója, hogy a következő évezredekre megőrizze a magyar kultúrát, kultúránk és tudományosságunk szöveges dokumentumait.
Hosszabb távon a digitális dokumentumok (szakszóval: objektumok) megőrzése is feladatunk, mivel az internet folyamatosan változik, és eredetileg – több mint harminc éve – kommunikációs csatornának találták ki, nem pedig archívumnak. Emiatt Piliscsabán szerverterem is van, amelynek a fizikailag is létező könyvek digitális formában való megőrzésében (és szolgáltatásában) lesz szerepe. De míg a pergamen és a papír már bizonyított az előző évezredekben, más hordozóknak még nem volt rá ennyi idejük.
A raktárnak a megelőző állományvédelemben is fontos szerepet szánunk, e célból restaurátorműhely is működik majd az épületben.
A létesítménynek minimális személyzete lesz ugyan, mégsem csak egy egyszerű depó. Nem üres pátosz az épületet a nemzeti szövegemlékezet nagytemplomának nevezni. Építészetileg is ezt a szellemiséget képviseli mind formavilágát, mind alapanyagait, mind pedig a kivitelezés minőségét illetően. Európai szinten is számottevő volumenű, és nemcsak az OSZK, hanem általában a magyar könyvtár- és közgyűjteményügy történetében is mérföldkőnek tekinthető könyvkulturális beruházásról beszélünk. Nem véletlen, hogy az átadóünnepségen nemcsak a vármegyei hatókörű városi könyvtárak, az egyetemi, az egyházi és a szakkönyvtárak, hanem a múzeumok és a levéltárak képviselői is jelen voltak.
A MEK+-ról, az Országos Széchényi Könyvtár új, tizenkétezer digitalizált könyvhöz való hozzájutást segítő szoftveres megoldásáról milyen megfontolások alapján döntöttek? Milyen eredményeket remélnek az alkalmazásától?
A gyűjtés és a digitalizálás nem öncél: a jelen és a jövő olvasóit szolgálja. Az elmúlt években megindult a tömeges digitalizálás a nemzeti könyvtárban; ennek produktumait nemcsak őriznünk, hanem szolgáltatnunk is kell. A harmincéves Magyar Elektronikus Könyvtárt, a közkincsként publikálható művek platformját minden könyvszerető ember ismeri. A MEK+ a jogvédett művek hozzáférhetővé tételét szolgálja: felhőalapon, könyvtári gépek zárt láncán, a másolástól megvédve teszi lehetővé a szövegek olvasását. A MEK+-szal a kulturális akadálymentesítés jegyében az ország minden könyvtárában ingyen elérhetővé válnak az általunk digitalizált könyvek. Arra számítunk, hogy szolgáltatásunk hozzájárul az elektronikus könyvek és így általában az olvasáskultúra népszerűségének növekedéséhez.
A 2023-as könyvtári statisztika előzetes adatai több téren bizakodásra adnak okot. Hogyan egyeztethetők össze a számok a könyv és az írott kultúra válságát vélelmező közvélekedéssel? Ön szerint mi a kedvező eredmények oka?
Számos vélekedéssel ellentétben a könyv- és az olvasáskultúra globális állapota egyáltalán nem fest rosszul. Noha Marshall McLuhan 1962-es, a Gutenberg-galaxis halálát előrevetítő jövendölését minden új technológia vagy eszköz megjelenésekor előveszik, az emberek valójában nem tágítanak a könyvolvasástól és -vásárlástól, szeretnek könyveket birtokolni. Az összes vonatkozó kutatás azt igazolja, hogy a hagyományos könyvekből szerzett információk egészen másképp tapadnak meg az agyunkban, mint az e-könyvekből származók.
A világ könyvpiaca idén várhatóan kilencvenmilliárd dolláros forgalmat generál, és az előrejelzések szerint 2027-re eléri a százmilliárd dollárt, túlnyomórészt a hagyományos könyvek értékesítésének köszönhetően. A számottevő piacok közül az Európai Unióban és az Egyesült Államokban messze a hagyományos könyvek a népszerűbbek, az e-könyvek forgalma csak Kínában haladja meg a papíralapúakét.
Hogyan befolyásolják a könyvtárak a látogatói aktivitást?
A könyvtárhasználati trendek kedvező alakulása attól is függ, hogy a szakemberek elég érzékenyen reagálnak-e a felhasználók igényeire, azokhoz igazítják-e a könyvtári tereket, szolgáltatásokat és programokat. A könyvtárosok képesek a talmi és a valódi érték megkülönböztetésére, illetve kedvet csinálni a minőségi kultúra fogyasztásához.
Magyarországon a 2019-et megelőző években enyhe csökkenés volt érzékelhető a könyvtárhasználatban és a könyvkölcsönzésben; 2020–2021 a koronavírus-járvány miatt a mélypontot jelentette a személyesen igénybe vehető szolgáltatások szempontjából. Az utóbbi két évben megfordult a trend: 2022-ben tizenötmillió könyvet kölcsönöztek az országban, ennek tíz százalékát az ötezer fő alatti településeken. Az előzetes adatok szerint 2023-ban az összes kölcsönzés száma tizenhatmillió; néhány városunkban már a 2019-es szintet is meghaladták a kölcsönzési adatok.
Az európai uniós elnökség eseményeinek helyet adó brüsszeli Magyarország Háza Márai szalonjának könyvtára, amelynek könyveit a Széchényi-könyvtár szakemberei válogatták össze, egy olyan kérdésre irányítja a figyelmet, amely lapunk, a Kultúra.hu Mi, magyarok című aloldalának is egyik fontos témája: milyen hatások, információk befolyásolják a magyarságról és az országról Európa-szerte kialakult képet, és mit tehetünk e kép árnyalásáért? Milyen szempontokat kell érvényesíteni egy ilyen gyűjtemény összeállításakor?
2023-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkért minket, hogy állítsunk össze egy, a magyar szépirodalom és tudomány gazdagságát reprezentáló gyűjteményt az Európai Unió nyelvein. A háromezer kötetes könyvtár anyagának válogatása során nagy segítségünkre voltak az utóbbi idők fordítói ösztöndíjprogramjainak eredményei, kiadványai. A gyűjtemény egyik fele szépirodalmi, a másik fele tudományos munkákból áll. Kollégáink összehangolt csapatmunkájának eredményeként minden szakterületről a legrelevánsabb kötetek kerültek a könyvtárba. S hogy középkori könyvkultúránkról is képet adjunk, Schöck Gyula könyvművésszel együttműködésben elkészítettük és elhelyeztük a könyvtárban Mátyás király könyvtárának egyik ékességét, a Philostratus-corvinát is, amelynek lapjai a digitális utómunkának köszönhetően olyan szépek, mint több mint félezer éve, az eredeti példány elkészültekor lehettek.
