D_KOS20250220016.jpg

A kisebb településeken is sikereket ér el a Könyvtári kihívás program

Népszerűsítette az olvasást, a könyvtárhasználatot és a közösségi részvételt a Könyvtári kihívás program, ez látható például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kétpón és Tomajmonostorán is – jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, Vincze Máté csütörtökön Kétpón.

Az államtitkár a helyi könyvtárban elmondta: a koronavírus-járvány óta egyre erősebb a könyvtári rendszer, egyre többen iratkoznak be és kölcsönöznek könyveket. A könyvtár mint analóg tér, mint az énidőnek a tere megerősödött, és egyre fontosabb az emberek számára az olvasás – fűzte hozzá. Az olvasás fejleszti a kreativitást, az életminőséget, teljesebbé teszi az egyén és a közösség életét. A KIM azért hirdette meg a Könyvtári kihívás programot, hogy még inkább segítse ezt a folyamatot, azaz az olvasók bevonzását a könyvtárakba – mondta Vincze Máté.

Mint mondta, Kétpó és Tomajmonostora is elindult a KIM Könyvtári kihívás című versenyén, és már most látható, hogy bizonyos mutatókban nagyon jól teljesítenek ezek a könyvtárak. Mindkét településen kis helyi, úgynevezett KSZR (Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) könyvtár működik, ami azt jelenti, hogy a vármegyei könyvtár segítségével látják el a könyvtári feladatokat.

Kétpón 64 százalékkal emelkedett a közösségi programokon részt vevők száma. „A könyvtár a kulturális közösség lelke lett” – jelentette ki. Tomajmonostorán, a csütörtöki látogatás következő állomásán, a beiratkozottak száma kétszeresére, a kölcsönzött állományok száma hatszorosára nőtt tavaly januárhoz képest. Évente mintegy 16 millió könyvet kölcsönöznek ki a magyarok, és a kölcsönzések több mint tíz százaléka az ötezernél kevesebb lakosú települések KSZR könyvtáraiban történik – ismertette Vincze Máté.

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy Jókai-emlékévet hirdettek a héten a Kulturális és Innovációs Minisztériumban. Kiemelte, a „Jókai-emlékév a hazaszeretet éve”, hiszen „Jókai minden rezdülésünkben, minden kulturális aspektusunkban jelen van, csak legfeljebb nem tudunk róla”, legyen szó gasztronómiáról, utazásról, természet- vagy emberszeretetről, az emberi kapcsolatok mély ismeretéről. Szavai szerint arra bátorítják a könyvtárakat, hogy vegyenek részt az emlékévben, alakítsanak ki Jókai-sarkokat, szervezzenek közösségi programokat.

Az esemény végén Vincze Máté és Gerencsér Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese az intézményből hozott könyveket adtak át a helyi könyvtár részére. Tomajmonostorára szintén visznek könyveket.

Ez is érdekelheti

Február 2-án történt

„Az ember akár bevallja, akár nem, a családjából, a környezetéből profitál, művészként, emberként. Világlátást, értékrendet, az élet megértését. Én rengeteget köszönhetek a szüleimnek s az ő szeretetüknek. Rengeteget? Mindent” – nyilatkozta az 1989. február 2-án, mindössze negyvenegy évesen elhunyt Jászai Mari-díjas színész, rendező, Tímár Béla, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, valamint az Illetlenek, a Sosem lehet tudni és A Pendragon legenda című filmekben láthattunk.

Február 1-jén történt

„A színháznak meg kellene maradni Thália templomának, ahol az emóció, az érzelmek és a lélek viszi a prímet, nem pedig a hideg, tiszta ész és logika. Élesen le kellene választani a kettőt” – fogalmazta a 2020. február 1-jén elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Andorai Péter, akit többek között a Várszínház, a József Attila Színház és Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban, valamint a Bizalom, a Vörös rekviem, a Hajnali háztetők, a Simon mágus és a Könnyű testi sértés című filmekben láthattunk.

Január 31-én történt

2020. január 31-én hunyt el Tornai József Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első mestere Szabó Lőrinc volt, írói alapelve pedig, hogy a 20. században is a modern és az ősi egységet kell felmutatni. Első önálló kötete, a Paradicsommadár 1959-ben jelent meg, amit hét évtizedes pályafutása során közel ötven másik követett, köztük Az égig érő föld, a Nap jár a homoktetőkön, A menekülő, A szerelem szürrealizmusa és a Fejem alatt telihold.

Január 30-án történt

„Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig” – fogalmazta az 1978. január 30-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, Nagy László. Az eredetileg festőnek készülő és grafikusként is kitűnő művész a huszadik századi magyar költészet meghatározó alakja volt, és olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Tűnj el fájás, A tüzér és a rozs, a Deres majális, a Ki viszi át a szerelmet és a Himnusz minden időben.