? Kimutatható-e, hogy nőtt az új arculatú könyveknek az eladása? Például mennyi Üvegbúra ment el az öt évvel ezelőtti, régi borítóval és mennyi most?
? Erről nincsenek információim. Viszont arról igen, hogy sokkal többet beszélnek, írnak az Európa borítóiról ? ezáltal magáról a kiadóról is ?, mint korábban. Ez talán növeli az érdeklődést is a kiadványok iránt, amivel valóban nőhetnek az európás eladások. Profiljából következve a kiadó elsősorban kulturális missziót tölt be, azaz nem feltétlenül az extraprofit termelés, hanem inkább a minőségi és progresszív irodalom képviselete jellemzi. Persze, a sikerszerzők minden kiadónak jól jönnek.
? Az Európa Kiadó miért tartotta meg eredeti logóját?
? A lógó jól képvisel egy márkát. Úgy gondoltam, hogy fontos lenne megőriznünk. Megkockáztatom: ez az egyik legjobb ? Magyarországon valaha készült ? kiadói logó. Talán a néhai Szépirodalmié volt hasonló, de az mára már sajnos elporladt. Nagyon tetszett a kalligrafikus EK-betűpár, és szerettem volna, ha következetesebben és erőteljesebben artikulálódik az új borítókon.
? Vannak sorozatok (Chandler, Nabokov), melyeket mások kezdtek el, és az új covereken feltűnő, hogy grafikuscsere történt. Csak az alapvető műszaki paraméterek maradtak meg.
? Ha az ember megörököl egy sorozatot, akkor tudnia kell, hogy azok gyűjtői szeretik, ha katonás rendben állnak az új részek a már megjelent régiek mellett. Chandler azonnal terítékre került, mikor a kiadóhoz kerültem. Kérték is, hogy a karaktere ne térjen el a sorozat korábbi darabjaitól, de ezt nem is akartam. Tényleg van benne egy afféle köztes állapot, el lehetett volna vinni valami egészen más irányba is, mint például a Ross McDonaldsokat, de ezzel is elégedett vagyok. Viszont teljesen más a helyzet a Nabokovokkal, azok egy jóval érzékibb és lírai sorozattervben folytatódtak. Ha pedig egy meglévő régi szériából újra megjelenik valami, azok címlapját már az új arculathoz igazítjuk.
? A Chandler-könyvekhez, és az Agathe Christie-sorozathoz is jobban illene a puha kötés, mint a kemény borító. Hogy viszonyul ehhez a kiadó?
? Jól viszonyul, de a magyarországi piac kedveli a keményfedeles könyveket, és néhány külföldi kiadó ? például Christie-é és Chandleré ? is ragaszkodik ezekhez. Vannak címek, amelyek párhuzamosan kemény, illetve puha fedeles borítóval jelentek meg, és alapvetően az előbbiek a sikeresebbek. Ugyanakkor a Stephen King esetében a puha fedeles verzió népszerűbb volt.
? A külföldi jogtulajdonossal is el kell fogadtatni egy-egy borítót?
? Az esetek nagy részében nem, de vannak kiadók, és léteznek olyan jogi hátterek, melyek megkövetelik a kontrollt.
? Nem nyúlt sem a Szabó Magda, sem a Móricz, sem a Kosztolányi sorozatokhoz. Miért?
? A Szabó Magda sorozat pár hete a Liber Mortisszal befejeződött. Sok Szabó-könyv jelent meg a régi formai elemekkel, ezért a megmaradt néhány kiadványt már nem lett volna értelme áthangolni. Ráadásul, szerintem ezek a borítók teljesen korrektek. A King-kötetekkel is ez a helyzet: alapvetően tetszett, ezért meghagytuk. Kosztolányival viszont voltak apró problémáim. Felvetődött a kérdés, hogy van-e olyan piaci szegmens, ahová ezt szánjuk, hiszen mívesnek nem elég míves ? vö: Jókai vagy Verne- gyűjteményekkel ?, populárisnak meg túlzottan finomkodó, de meggyőztek, hogy évente egy-két cím jön ki, melyeket már megszokott a közönség.
? Inspirálja az eredeti borító? Megnézi egyáltalán?
? Mindig megnézem, mert érdekel, hogy mások hogyan gondolkodtak az adott munkáról, de egy-két esettől eltekintve nem befolyásolnak az eredetik.
? Okoz problémát, hogy nincs meg az egységes vizuális sztenderd, amely alapján könnyedén beazonosíthatóak az Európa-könyvek, úgy, ahogy például a Magvetőnél?
? Azt tűztem ki magam elé, hogy a könyvek külső megjelenése legyen egy térben és időben folyamatosan mozgó rendszer, ne legyenek statikus elemek. Nem kell a kiadónál megjelenő sokfelé szétágazó világokat egységes arculatba erőszakolni.
? Pintér Józsefet a szakma hosszú ideig a legjobb tervezőnek tartotta. Ehhez képest mégsem érdekelte önt a versenyhelyzet, hanem neki is adott munkát. Miért?
? Ő tényleg fontos tervező a magyar könyvpiacon, ráadásul nagyon jó, mondhatni baráti viszonyban vagyunk. A tudása és a tehetsége az Európának is jót tesz, ez fontosabb, mint valami butuska rivalizálás. Ezen kívül, persze azt is lényegesnek gondolom, hogy keressem a kapcsolatot másokkal, főleg a fiatal tervezőkkel, hogy lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra.
? Csapatot épít?
? Nem. Legfeljebb csapatmodellt, amely egyfelől stabil, másfelől állandóan változó csapattagokból áll. Ebbe belefér az, hogy valaki egyszer elő-, majd eltűnik. Az a cél, hogy a könyv a tartalmával leginkább rokon tervezőt találja meg, akár úgy is, hogy részfeladatot végez: például ő készíti a borító illusztrációját, és a tipóval nem kell foglakoznia.
? Ismeri a fiatalokat, tudja, hogy ki mely témákban motivált?
? Igen, többé-kevésbé, folyamatosan nézegetem a végzősöket. Fontos, hogy ne feltétlenül az ötvenes mesterek mondják meg a frankót, próbálkozzanak a fiatalok, még akkor is, ha becsúsznak kudarcok. Volt, hogy vissza kellett adnom terveket, mert nem voltak használhatóak. Ezt természetesen ilyenkor a saját kudarcomként élem meg.
? Sokszor előfordul, hogy a grafikusok annak ellenére, hogy a könyvtervezés alázatos, alkalmazott munka, valahogy elcsúsznak az önmegvalósítás irányába?
? Saját érdekükben rá kell jönniük arra, hogy a könyvtervezés nem alanyi költészet, hanem alkalmazott művészet. De természetesen az egyedi hangvételre, sajátos grafikai látásmódra szükség van, ugyanakkor ez nem kerülhet ellentmondásba azzal, hogy mégis alkalmazott művészetet csináljanak.
? Bizonyára sorozatban gondolkodtak Enquist esetében is. A könyvfesztiválra megjelent egy gyerekkönyve és az önéletírása, két teljesen eltérő felfogású borítóval. Miért?
? Enquist volt a könyvfesztivál díszvendége, és az életrajzi könyve kapcsán joggal merült fel egy erős portré a címlapon. A svéd kiadású könyvön lévő portréja annyira markáns volt, hogy minden más csak nyekegés lett volna. A másik most megjelent Enquist viszont egy gyerekeknek szóló, igazi mesekönyv. A kettőt ? még ha csak formátumában is ? összehozni teljesen indokolatlan lett volna.
? Van egy-egy könyvnek úgynevezett projektköltsége? Ha egy illusztrációnak elgondolt festményt az adott képügynökség drágán ad, akkor másképp kell megoldania a grafikusnak a tervezést?
? A kiadón belüli tervezési folyamat költségvetése összefüggő rendszer. Amit megspórolunk az egyik projekttel, azt elkölthetjük a másikra, akárcsak a háztartásban. Olyan is van, hogy el kell engedni egy lehetőséget, mert túl sokba kerül. Az is a kreativitás része, hogy abból kell megfőzni a legjobbat, ami éppen van otthon. Szóval, ha az ajtó be van zárva, kell keresnünk egy olyat, ami nyitva van.
? A Fitzgerald-sorozat egy szexi, art decós világot idéz meg. Szereti a stílusjátékokat?
? Minden alkalmazott tervezői munka lényegi eleme, hogy időben és térben bele tudjon helyezkedni a tartalom légkörébe. Akár egy színésznél ? aki ugye, az érzelmek atlétája. Minél több szerepet ismersz, ez annál könnyebben megy. Rácmolnár Sándorral közösen dolgozunk ezen a sorozaton, ő a rajzokat készíti a borítókhoz.
? Lesz rá mód, hogy vizuálisan kimozdítsanak könyveket a konkrét teréből, és tovább gondolják egy tágabb rendszerben a víziót?
? Ha jól értem a kérdést: igen, folyamatosan kísérletezünk, hogy tágítsuk a műfaj határait. Volt olyan védőborítónk, mely nem ért el a tábla végéig, hanem, mint egy szalag ölelte át a könyvet. Ettől afféle különös tárggyá vált a könyv? Merle Francia históriája olyan gerinccel jelenik majd meg, hogy a végén egy képet ad ki. Vagy ott van a sokat hivatkozott Eco-Carriére könyv, ami gyakorlatilag tárgyként értelmezi a könyvet, a cím újszerű tipográfiájával kiegészítve.
