A műveket a Zeneakadémia Solti Termében rendezett díjkiosztó gálakoncerten mutatták be, amelyen Balog József zongoraművész, a zsűri tagja a helyezést elért művek mellett Bartók-darabokat is játszott.
Az Editio Musica különdíját Lee Hanuri és Papp Mátyás nyerte: a kiadó megjelenteti szerzeményüket, amelyek bekerülnek a 2025-ös, zongoristáknak meghirdetendő Bartók Világverseny repertoárjába.
Kim Shin megkapta a Sonus Alapítvány különdíját, amely részvételi lehetőséget jelent a FOCUS on You elnevezésű mentorprogramban, a Papageno médiacsomagját pedig Papp Mátyás vehette át. A nemzetközi zsűri elismerő oklevélben részesítette a spanyol José González Granero, valamint a kínai Ji Zekun és Wu Qingye zeneszerzőket.
A rangos testület elnöke az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, Thomas Adès brit komponista volt. A zsűri tagja volt még Augusta Read Thomas amerikai és Shinuh Lee koreai zeneszerző, magyar részről pedig Fekete Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia rektorhelyettese és Balog József Liszt-díjas zongoraművész.
A Bartók Világverseny hatéves ciklusokban valósul meg 2017 óta a magyar kormány támogatásával, és Bartók életművének legjellemzőbb vonulataira: a zongorára, a hegedűre és a kamarazenére, valamint a zeneszerzésre épül. A hangszeres versenyek közötti páros években komponisták indulhatnak, a díjazott művek bekerülnek a következő év kötelező repertoárjába.
A 2024-es zeneszerzőversenyre 37 országból 155 pályamű érkezett, ezek közül választott ki 16 továbbjutót az előzsűri. A 155 pályaművet 148-an adták be, közülük 25 nő és 123 férfi, a legfiatalabb pedig 10 éves. A legtöbben Koreából, Kínából és Oroszországból jelentkeztek. Egy pályázó több munkát is beadhatott, így hárman indultak két-két kompozícióval, egyvalaki pedig néggyel.
A nemzetközi zsűri elé került 16 mű közül a legtöbb, 6 szerzemény Koreából érkezett, három Kínából, kettő Oroszországból, egy-egy pedig Spanyolországból, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Magyarországról.
