Világhírű brit zeneszerző lesz a 2024-es Bartók Világverseny zsűrijének elnöke

Meghirdette a hatéves ciklusokban megvalósuló, nemzetközi hírű Bartók Világverseny 2024-es, komponistáknak szóló megmérettetését a Zeneakadémia; szóló zongorára írt 5–6 perces művekkel indulhatnak 40 év alatti zeneszerzők. A részletes kiírás a verseny honlapján olvasható, a jelentkezési lap 2024. január 18-tól válik elérhetővé, a beadási határidő pedig 2024. augusztus 23. A díjazott műveket a Zeneakadémia Solti termében rendezett gálakoncerten mutatják be 2024. november 23-án.

A díjnyertes vagy elismerésben részesített kompozíciók közül egy vagy két kiválasztott alkotás bekerül a 2025-ös, zongoristáknak rendezendő verseny repertoárjába. Az első díjjal a magyar állam támogatásának köszönhetően 5000, a másodikkal 3000, a harmadikkal pedig 2000 euró jár.

A beküldött pályaművekből a Zeneakadémia neves oktatóiból álló előzsűri válogat, a helyezésekről pedig rangos nemzetközi zsűri dönt, amelynek elnöke az egyik legelismertebb kortárs zeneszerző, Thomas Adès. A brit komponista, aki vonzódik a magyar kultúrához, örömmel elfogadta a szervező Zeneakadémia felkérését a 2018-as forduló után immár másodjára.

Thomas Adès a londoni Guildhall School of Music és a cambridge-i King’s College növendéke volt zongoristaként, majd zeneszerzőként. Többször tanult Kurtág Györgynél, elsőként a világhírű szombathelyi Bartók-szemináriumon. További hazai kötődése, hogy 2016-ban a Magyar Állami Operaház játszotta a Shakespeare-dráma alapján készült A vihar (The Tempest) című művét, tavaly pedig bemutatták a londoni Wigmore Hallban a Növények magyar címmel ellátott, hét dalból álló ciklusát, amelyet Weöres Sándor, József Attila, Radnóti Miklós és Orbán Ottó verseire írt. A világpremieren Károlyi Katalin énekművész a Ruisi Quartet, Graham Mitchell nagybőgőművész és Joseph Havlat zongoraművész adta elő a művet. Thomas Adès széles műfaji palettán alkot, kompozícióit a világ legjelentősebb intézményi játsszák, nem ritkán az ő vezényletével, emellett zongoristaként és énekesek zongorakísérőjeként is fellép a New York-i Metropolitan Operától és Carnegie Halltól a londoni Covent Gardenen és Wigmore Hallon át a Zürichi Operaházig és a Salzburgi Fesztiválig. Karmesterként és szólózongoristaként is elismerést vívott ki többek közt a Londoni, New York-i, Los Angeles-i és San Franciscó-i Filharmonikusok, a Bostoni Szimfonikusok, valamint a Bajor Rádió és az amszterdami Concertgebouw zenekarával, utóbbi együttesnél rezidens is volt. Elnyerte többek között a neves Grawemeyer-díjat, a Royal Philharmonic Society díját, az Ernst von Siemens Zeneszerzői díját, a legjobb operaszerzeményért járó Grammyt és A vihar című operájáért a Párizsban átadott Diapason d’or de l’année díjat.

A testület tagja még két külföldi kiválóság, Augusta Read Thomas amerikai és Shinuh Lee koreai zeneszerző, magyar részről pedig Fekete Gyula, a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetője, nemzetközi és tudományos rektorhelyettese, valamint Balog József Liszt- és Lajtha-díjas zongoraművész.

A verseny arculati elemei – logója és a használt betűtípusok – is megújultak az újabb fordulóra.

A Zeneakadémia Bartók Világversenye, amely a rangos Nemzetközi Zenei Versenyek Világszövetségének (WFIMC) is tagja, 2017-ben indult, és a legmagasabb zenei felkészültséget megkövetelő repertoáron túl szerkezetével is újat hozott a hagyományos megmérettetésekhez képest. Struktúrája Bartók életművének legjellemzőbb elemeire: a zongorára, a hegedűre, a kamarazenére és a zeneszerzésre épülve teljesedik ki. Az egyes hangszeres versenyeket a páratlan években rendezik, a köztes, páros években pedig zeneszerzői verseny zajlik, amely mindig a következő hangszeres kategóriához kapcsolódik. Ez a kivételes szerkezet egyszerre alkalmas arra, hogy Bartók műveire irányítsa a felnövekvő zenész generáció legjobb hangszereseinek figyelmét, és arra, hogy fiatal komponistákat inspiráljon új, Bartók szellemében születő művek létrehozására.

Fotó: Marco Borrgreve