cs_szabo-borito_web
Fotó: mma.hu

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata 2017 októberében rendezte meg emlékülését az író tiszteletére A tág haza címmel. Az ülés előadásainak szerkesztett tanulmányait adták közre A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei sorozatában ? fejtette ki a július 23-ai bemutatón Nagy Borbála Réka, az MMA Kiadó szerkesztője. A Hazajáró lélek című kötetbe a szerkesztő, Szakolczay Lajos Cs. Szabó László azon irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit, kritikáit, glosszáit válogatta, amelyek az emigrációban kiadott Irodalmi Újságban jelentek meg 1957-től.

Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára kiemelte: az akadémia A tág haza című kiadvánnyal a 15. konferenciakötetét adja ki. ?Ezek az emlékülések dokumentált formában a közönség számára ugyanúgy elérhetők, mint újragondolt válogatásokkal a szerzői szövegek kiadása is? ? fűzte hozzá. Mint mondta: ?ezzel a kettősséggel úgy gondolom, egy teljes értékű munkát mutatunk fel?. Felidézte, hogy az író emlékét továbbá a Cs. Szabó László-díj is őrzi, amelyet az MMA Művészetelméleti Tagozata ad át minden évben. ?Ha egy Cs. Szabó László-szöveget a kezünkbe veszünk, az mindig egységes és megbonthatatlan, a mai napig korszerű? ? emelte ki a főtitkár. ?Amilyen Cs. Szabó-kép elénk rajzolódik a műveit olvasva vagy ha munkásságát elemző konferencia-előadásokba pillantunk bele, szétválaszthatatlan az az európai, magyar értelmiségi felelősségvállalás, amely ugyanúgy megjelenik a művész, az alkotó, mint a közéleti szerepet vállaló ember munkásságában? ? húzta alá.

Falusi Márton költő úgy fogalmazott: Cs. Szabó László és kortársai, a Nyugat második nemzedéke akkor értek be az irodalomba, amikor felrobbantak a műfaji határok. A kötetnek több írása is megemlékezik arról, hogy ez milyen termékenyen hatott a Nyugat írói nemzedékére is. Kiemelte: Cs. Szabó az európai és a magyar irodalmat nagyon integráns egységként látta. Valódi utazóként meglátogatta azokat a helyeket, amelyek szellemiségét, atmoszféráját megidézte írásaiban, így ?nem csupán egy könyvtárban olvasó, kutató tudósról van szó, akinek zseniális a stílusa, hanem valóban egy olyan világfiról (?), aki az egész életével példát mutatott ehhez az irodalomfogalomhoz?.

Cs.Szabo.konf
Cs. Szabó László
Fotó: mma.hu

?Cs. Szabó László fantasztikus személyiség volt? ? emelte ki Szakolczay Lajos irodalomtörténész, aki személyes emlékeivel idézte meg az esszéista alakját. Egy igazi polihisztor, egy ?tanítva tanuló ember volt?, aki folyton képezte magát ? fűzte hozzá.

Cs. Szabó László író, esszéíró, kritikus Budapesten született, Kolozsvárott nőtt fel. Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten, majd 1925-ben és 1926-ban a párizsi Sorbonne-on tanult, gazdaságtörténetből doktorált. Ezt követően, 1935 és 1944 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt, 1945-től a Képzőművészeti Főiskola művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált, előbb Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt, 1951 és 1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Fontos szerepet játszott a nyugati magyar irodalom összefogásában.

Forrás: MTI