A zene, a tánc nehezen fordítható le a szobrászat nyelvére, mégis számos köztéri alkotásunk tűzte ki céljául a hangzás, a mozgás megörökítését. Budapest 6. kerületében található az Operaház és a Zeneakadémia is, rajtuk természetes, hogy „zenés” épületszobrokat találunk, de a környéken váratlan helyszíneken is felfedezhetjük a megkövült allegóriát.

A Madách Imre téren áll Medgyessy Ferenc Táncosnője, amely az antik és modern szobrászati hagyományokat egyesítve, az elmélyült, finom mozdulat megörökítésében magát a tánc lényegét ragadja meg.  

Medgyessy Ferenc: Táncosnő

A szobor felállításának története is érdekes. Eredetileg az Izabella térre – jelenleg Hevesi Sándor tér – rendelték meg az új Nemzeti Színház épülete elé 1954-ben. Innen került át 1976-ban a Kálvin térre, majd 1982-ben fejezte be vándorlását a Táncosnő, azóta a jelenlegi helyszínen, a Madách Imre téren libben a szoknyája.

A kiegyezést követő időszak építkezési hulláma a mai napig meghatározza fővárosunk arculatát.

A historizáló, a szecessziós, az artdecós középületek és lakóházak majd mindegyikén találunk épületszobrokat, mert a kor divatja szerint anélkül nem is készülhetett valamirevaló épület.

A robosztus Anker-palotán is felfedezhetjük a tánc allegóriáját. Az eklektikus épületet női tánccsoport alakjai díszítik.

Alpár Ignác: Anker-palota

Alpár Ignác kora egyik legnépszerűbb építésze volt. Nevezetes alkotása a budapesti Vajdahunyad vára, a Tőzsdepalota, a jelenlegi Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium. Alpár a kor meghatározó, historizáló stílusában alkotott, a stílusjegyeket még az eklektikához mérten is erősen keverte. Bár szép számú kritikusa alpári jelzővel illette épületeit – a szó negatív értelmében, a 21.századi járókelő inkább ámulattal nézi a díszes házakat.

Az Andrássy út ékessége az Operaház. Ybl Miklós csodálatos neoreneszánsz zenecsarnokáról sem hiányozhatnak a szobrok.

Operaház
Forrás: Wikipedia

A bejárat mellett a korszak két legjelentősebb zeneszerzőjének – Erkel Ferencnek és Liszt Ferencnek – egész alakos ülőszobra látható. Stróbl Alajos rendkívül érzékletesen jelzi alkotásain a két művész habitusának különbségeit. Erkel nyugodtan, térdére támaszkodva tekint előre, míg Liszt fejét felszegve, keresztbe tett kézzel, „dinamikusan” fordul a néző felé.

Az Operaház tetején külföldi zeneszerzők szobrai sorakoznak. Születésüknek és újjászületésüknek érdekes története van.

Külön pályázat alapján döntött a székesfővárosi bírálóbizottság az akkor már működő Operaház tetejére elhelyezendő zeneszerzők szobrairól. 1881-ben került fel a sóskúti mészkőből készült 16 komponista az épület felső párkányára. Az alapanyag nem bizonyult jó döntésnek, az időjárás viszontagságai erősen megrongálták őket, 1939-ben le is zuhant egy szobor.

Addigra már gyakorlatilag szétmállottak, így nem is lehetett megállapítani, melyik zeneszerző hiányzik, az eset után el is távolították őket. Pótlásukra csak az 1966-os felújítás alkalmával került sor. Akkorr azonban más szelek fújtak, a „baráti” országok zeneszerzői aránytalanul magas számban kerültek a kiválasztott komponisták közé, és jelenleg is a magasból figyelik az Andrássy út forgalmát.

Az Operaház közelében újabb épület homlokzatán fedezhetünk fel táncoló női alakokat, a Lajta Béla tervezte egykori Parisiana mulató – jelenleg Újszínház – tetőpárkányáról néznek le a leginkább ókori babiloni alakokat idéző női figurák.

Lajta Béla: Parisiana mulató – Újszínház

A Maróti Béla készítette műalkotást a kor szenzációs ókori régészeti felfedezései ihlették. De a korszak művészeinek naprakészségét bizonyítja az is, hogy Lajta Béla a tánc templomát szerette volna megalkotni – gondolva az éppen kibontakozó modern táncművészeti irányzatokra (Isadora Duncan, Szergej Gyagilev, Dienes Valéria).

Írók boltja épülethomlokzat

Az épület stílusára a korai art deco a jellemző. Lajta ezzel a választásával messze meghaladta a korát.

A következő helyszínről nem a zene és a tánc az első, ami az eszünkbe jut. Az Andrássy úti Írók boltjának homlokzatán mégis táncábrázolással találkozhatunk. Emléktábla hirdeti, hogy innen indult az 1970-es évek legendás táncházmozgalma.

A közeli Liszt Ferenc tér közepén a tér névadójának, a világhírű zongoravirtuóznak 1986-ban felállított rendkívül expresszív, látványos szobrával találkozhatunk.

Marton László: Liszt Ferenc

Marton László alkotását a művész születésének 175., halálának 100. évfordulója tiszteletére állították.

A tér sarkán pedig újabb Liszt szobrot fedezhetünk fel, a róla elnevezett Zeneakadémia homlokzatán látható Stróbl Alajos alkotása.

A Zeneakadémia épületére tervpályázatot írtak ki, melyen összecsapott a historizmus és a szecesszió, Alpár Ignác és Lechner Ödön, illetve követőik.

Mivel Lechner Ödön az Iparművészeti Múzeum épületével elvesztette Ferenc József támogatását – szakított ugyanis azzal az íratlan szabállyal, hogy múzeum csak neoreneszánsz stílusban épülhet –, a historizmus felé billent a mérleg.

De az új szelek mégiscsak hatottak a tervező Korb Flóris és Giergl Kálmán párosra, mert a Zeneakadémia homlokzatán a historizmus és a szecesszió stílusjegyeit is felfedezhetjük.

A kettő keveredik a homlokzat szobrászati kialakításában is. Liszt Ferenc alakja mellett Maróti Géza két medalionja Erkel és Volkmann portréit örökíti meg,

Telcs Ede zenélő puttós frízén a zene fejlődéstörténetét kísérhetjük nyomon, de Maróti szecessziós nőalakokat, a zene géniuszait is felvarázsolta az impozáns épületre.

A sétát Üveges Krisztina művészettörténész vezette.

Nyitókép: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Telcs Ede: Zene fejlődése