Jelenleg a Kollázs - Brasserie & Barban láthatók a műveid a Gresham Palotában. Hogyan kerültél ebbe a projektbe?
Megismerkedtem Alexander Tinei-jel, egy moldáv származású festőművésszel. Rajta keresztül csatlakoztam egy csoportba, ahol fiatal képzőművészek szoktak összeülni és közösen alkotnak. Tinei ezen kívül együtt dolgozik Tóth Pál Sándor kurátorral is, ő látta a csoport munkáit, amik közül az enyémeket is kiválasztotta ehhez a kiállításhoz.

Elsősorban milyen technikákkal dolgozol?
Festészettel, de nem áll tőlem távol a papírmunka, a kollázs, a nyomászati technikák, fa- és linóleummetszetek készítése sem.

A Valenciai Műszaki Egyetem San Carlos Képzőművészeti Karán tanultál. Miért ezt az iskolát választottad?
Nagyobb körút vezetett oda. Magyarországot már 2001-ben elhagytam, először Angliában éltem, ahol nyelvet tanultam elsősorban, 2003-ban pedig kiköltöztem Új-Zélandra. Már korábban is érdeklődtem a művészetek iránt, de csak utóbbi országban tudtam rálelni azokra a dolgokra, amik igazán fontosak számomra. Ott jött az elhatározás, hogy szeretnék ezen a vonalon professzionálisan tanulni. Azért választottam Spanyolországot, mert ott egyensúlyban tartják a hagyományos és a kortárs képzőművészet elemeit, különösen a Valenciai Egyetemen. Itt 2012-ben végeztem, a következő évben tértem vissza Budapestre.

Előtte itthon tanultál valami mást?
Nemzetközi marketing szakon szereztem egy közgazdász diplomát. Igazából az első szakmám kényszerválasztás volt, de sikerült ebből is kihoznom a legjobbat. Szerencsére olyan céghez kerültem, aminek hittem is a termékeiben, így meg tudtam ragadni a kreatív oldalát is a feladatoknak.

 

Ma még foglalkozol ezzel a szakmával?
Már nem, azóta átlovagoltam a nyelvoktatásra, mellette tolmácsolok, fordítok, illetve illusztrációkkal is foglalkozok.

Hogy tudod ezeket az elfoglaltságokat összeegyeztetni?
Az alkotásra próbálok minél több időt szentelni. A nyelvvel való munkának az az előnye, hogy az órákat délután tartom általában, amikor mások végeznek a munkájukkal. Így reggel kilenctől négyig tudok alkotni a műteremben, utána pedig dolgozok. Mellette egy japán harcművészeti ággal, az aikidóval foglalkozok immár 12 éve, amit oktatok is.

 

A művészet terén mik inspirálnak?
Bármi. Nagyon mélyen érdekel, a saját tapasztalatomból kiindulva a művész maga a mai világban, a globalizációban, a művész, mint turista, mint nomád. Elég sok munkám erre alapul, illetve érdekelnek még a különböző társadalmi kérdések, mint például az emlékezés. Érdekes helyzetben vagyok, mivel nem itthon végeztem, ezért teljesen újra kell tanulnom az itteni művészeti világot, illetve megismerni az alkotókat, szervezeteket. Többnyire Valenciában állítottam ki, az itthoni kiállítások vonala igazából csak most kezd beindulni. Júniusban 10 napot egy horvátországi művésztelepen töltöttem. A SIAC (Splitska International Artist Residency - Orosz Lajos képzőművész szervezésében) keretén belül készült munkákat Splitska-n állítottuk ki, idén ősszel pedig Magyarországon is bemutatjuk az ott született alkotásokat.

https://www.facebook.com/pages/SIAC/785424318164593?sk=timeline