?Meghívott vendégeinkkel a barátság, a közösen átélt élet, az irodalomtörténet, a történelem, a színművészet és a képzőművészet, a könyvek, írások, művek továbbélésének példáival és történeteivel adózunk Márai Sándor sosem halványodó emléke előtt? ? írják a szervezők.
A Helikon Kiadónál frissen megjelenő Márai bédekker Olaszországhoz kapcsolódó, Itáliai életérzés című, harmadik kötete apropóján központba helyezik Márai emigrációs, itáliai éveit. S stílusosan az Ég és föld között című Márai Sándor emlékestet ? a nagy érdeklődésre való tekintettel ? a New York Palota RÓMA termében rendezik meg.
Az est beszélgetőpartnerei más-más szállal kapcsolódnak Márai Sándorhoz.Szőnyi Zsuzsa szerkesztő, Szőnyi István festőművész lánya; Triznya Mátyás festőművész felesége a nyugat-európai, római emigráció egyik kulcsfigurája. Férjével Rómába lévő otthonukban hozták létre a Triznya kocsmát, ami vendégség-találkozóhely, művészeti szalon az emigráció egyik legfontosabb központja lett. Márai Sándor 1960-tól 1988-ig több mint száz levelet váltott a Rómában élő Szőnyi Zsuzsával. Ezeket a leveleket, valamint az író Olaszországban keletkezett esszéit s egyben 1949-ben vele készült interjút tartalmaz Szőnyi Zsuzsa Vándor és idegen című kötete. Fried István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke. Egyetemi tanár, a Márai-életmű egyik legszakértőbb kutatója, számos kötet, tanulmány szerzője, melyek a Márai-köteteket, a Márai-életművet helyezik el a magyar és a világirodalomban. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatója, fő kutatási területe a magyar-olasz kapcsolatok története, az olaszországi magyar emlékek. Márai Sándor olaszországi éveinek tudója Márai Nápolyban, a Posillipo-félszigeten, majd Salernoban töltött éveiről mesél majd az esten. Nagy Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kötődése kettős: először hangoskönyben mondta el Márai Sándor 1938-ban írt regényét, az Eszter hagyatékát, majd a történet eleven fájdalmakat cipelő nőalakját, Esztert alakította a 2008-ban bemutatott, Sipos József rendezte Eszter hagyatéka című filmben. A filmből részletet tekintünk meg az esten. Paál Zsuzsanna képzőművészre Márai Sándor Négy évszak című kötete (amit a Füveskönyv előzményének és kiegészítőjének tartanak) volt nagy hatással, ezeket a prózai epigrammákat dolgozta fel Négy évszak inspirációk című képeiben. A képeket és a Márai-szöveget összefoglaló kötetben is megismerhettük, melynek feldolgozásával 2010-ben színházi előadás is született.
