Közzétették a sinai-félszigeti Szent Katalin-kolostor kéziratait az interneten

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár az interneten hozzáférhetővé tette a sinai-félszigeti Szent Katalin-kolostor kéziratait – jelentette a könyvtár honlapja.

A Szent Katalin-kolostorban őrzött hatalmas, felbecsülhetetlen értékű kéziratgyűjteményt 1967 után vették mikrofilmre az izraeli könyvtár szakemberei, miután Izrael elfoglalta Egyiptomtól, majd az 1982-es teljes visszavonulásig fennhatósága alatt tartotta a Sinai-félszigetet.

Malachi Beit-Arié, a nemzeti könyvtár kéziratosztályának
akkori vezetője állapodott meg az 1960-as évek végén III. Porfiriosz érsekkel,
a sínai-hegyi templom akkori vallási vezetőjével a felvételek elkészítéséről,
cserébe a Talmud teljes, angol nyelvű szövegéért.

1950-ben a kolostor gyűjteményének mintegy felét már
mikrofilmre vették az amerikai Kongresszusi Könyvtár szakemberei, majd
1968-tól, mintegy két évig tartó munkával az izraeliek fényképezték le a többi
részt, a 12. századtól keletkezett kéziratokat.

A könyvtár egyik alkalmazottja, Jacques Soussana operatőr és
fotós ritka, színes felvételeket forgatott a kolostorban az 1970-es évek
elején. Ezeket a 16 milliméteres filmeket a Steven Spielberg Zsidó Filmarchívum
és a Jerusalem Cinematheque segítségével digitalizálták, és a kéziratokkal
együtt szintén hozzáférhetővé teszik az interneten.

Az elmúlt két évben a könyvtár szakemberei beszkennelték és
feltöltötték a mikrofilmeket a könyvtár honlapjára, ahol immár mintegy 1700
kézirat látható. A mikrofilmeket azért is digitalizálni kellett, mert elkezdtek
szétesni, tönkremenni.

Közben az amerikai Early Manuscripts Electronic Library (Korai Kéziratok Elektronikus Könyvtára) a Kaliforniai Egyetem (UCLA) könyvtárával együttműködve megkezdte új, kiváló minőségű színes fényképek készítését a kolostor kéziratairól.

A Szent Katalin-kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, melyet a hatodik században alapított I. Jusztinianosz bizánci császár. A keresztény hagyomány szerint a kolostor a Hóreb-hegy lábánál található, ahol Mózes átvette a Tízparancsolatot. Ezen a szent helyen őrzik és ápolják hagyományosan a Bibliában szereplő égő csipkebokort is.

A kolostor építését 565-ben fejezték be. Az azóta eltelt több mint másfél évezredben könyvtára felhalmozta a világ egyik leghíresebb, mintegy 3400 kéziratból álló korai kódex- és kéziratgyűjteményét.

A kéziratok között számos korai keresztény vallási szöveg található, bibliák, vallásos költészet és egyházi zene, különböző egyházatyák és a szerzetesek irodalmi művei. A világi szövegek között görög klasszikusok, korabeli levelezés, nyelvtani írások, számtani gyakorlatok, retorikai művek, történeti szövegek lelhetők fel. A kolostor a bizánci hagyományokat tovább folytató görög ortodox egyházhoz tartozik. A kéziratok túlnyomó többsége görög nyelvű, de vannak arab, szír, grúz és már nem beszélt nyelven íródott, arámi, kaukázusi albán szövegek is.

Az elszigetelt, 11 méter magas fallal körülvett építmény legrégebbi kéziratai a 3. századból származnak, és a száraz sivatagi éghajlatnak köszönhető a fennmaradásuk.

Nyitókép: a Szent Katalin-kolostor a Sinai-hegy lábánál, Egyiptomban. Fotó: Shutterstock/Radovan1