A látássérült Dávid ajándéknak tekinti az életében a lufikat. A férfi több éve dolgozik utcai lufiárusként Budapest utcáin. A folyamatosan nyüzsgő tömegben azt szeretné megmutatni ezzel másoknak, hogy mindennél fontosabb az egymásra való odafigyelés, a törődés, önmagunk és szenvedélyünk felvállalása. Történetét a Ha egy kék lufi lennél című filmben mutatta be Králl Kevin filmrendező és Vasas Petra producer. Korábban fizetős streamingplatformon tervezték bemutatni a filmet, azonban úgy döntöttek, hogy szeretnék, hogy Dávid gondolatai bárkihez eljussanak, aki érdeklődik iránta, ezért ingyenesen tették elérhetővé a film alkotói saját oldalukon.
A film diákprojektként indult 2022 márciusában, majd premierjét témájához kapcsolódóan a 8. Magyar Speciális Filmfesztivál nemzetközi versenyprogramjában tartották. Később valamennyi jelentősebb hazai fesztivál programjában vetítették, több díjat kapott. Bemutatták Amerikában, Görögországban és Mexikóban is.
A rendező középiskolás kora óta szerette volna megvalósítani a filmet, ugyanis a film szereplője, „Lufis Dávid” végigkísérte mindennapjait a Nyugati pályaudvar bejáratánál, hiszen már akkoriban is lufit osztogatott az embereknek. Találkozhatott bármilyen kihívással, Dávid akkor is teljesíteni akarta a célját, hogy lufit adjon mások kezeibe, mert egy kék lufi volt az egyik utolsó gyermekkori emlékképe, mielőtt elveszítette a látását.
Az egy nap alatt leforgatott, egyszerű eszközökkel készült alkotás kísérletet tesz arra, hogy minél őszintébben mutassa be egy különleges személy érzelmeit és gondolatait. Dávid a forgatás előtt kérte, hogy ne tudjon arról, mikor készítik róla az alkotók a filmet. A filmet kiegészítő narrációt a forgatási napot követően rögzítették.
