A felfedezést a Kasztelli városhoz közeli dombon tették, ahová az új repülőtér radarját akarták építeni. „Ez egyedülálló és rendkívüli érdekes felfedezés” – mondta Lina Mendoni görög kulturális miniszter, aki szerint ez az első ilyen jellegű lelet Krétán.
A hozzávetőlegesen 48 méter átmérőjű, kör alakú, kőből készült építmény 1800 négyzetméteren terül el, és nyolc, kis nyílásokkal összekötött, szinte labirintusszerű gyűrűből áll. Az építmény feltehetően rituális vagy vallási célokat szolgált több mint 3700 évvel ezelőtt.
A rejtélyes objektumra a Papura-domb legmagasabb pontján bukkantak, ötszáz méterrel a tengerszint felett. A leletről és a repülőtéri építkezés folytatásáról nagyszabású értekezletet tartottak a helyszínen Lina Mendoni és Nikosz Tahiaosz infrastrukturális és közlekedési miniszterhelyettes részvételével – írta a Greekreporter.com hírportál. Lina Mendoni hangsúlyozta, a feltárást folytatni kell, hogy a régészek értelmezhessék és megmenthessék az egyedülálló leletet. A radar számára másik helyet keresnek.
Az új kasztelli repülőtér építése közben már legalább 35 régészeti lelőhelyet fedeztek fel Krétán. A tervek szerint a reptér, amely Görögország második legnagyobb légikikötőjét, az irákliói repülőteret váltja fel, 2027-re készül el, és évi 18 milliós utasforgalmat bonyolít majd.
A mondabeli Minósz királyról elnevezett bronzkori civilizáció a Görögország déli részén fekvő Kréta és Szantorini szigetén, valamint feltehetően az Égei-tenger nagy részén virágzott i.e. 3000 és 1100 között. Központja a mai Iráklio (Heraklion) közelében található Knósszosz volt, és nagy befolyást gyakorolt a görög szigetek és a szárazföld mükénéi kultúrájára. Csúcspontját i.e. 1600 körül érte el, ekkor városok és paloták építése, a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesedése és az írás használata jellemezte.
