A Kossuth-díjas rendező a próbák kezdetén elmondta, Krúdy regényének nem a cselekménye, nem is a végkifejlete, hanem a hangulata a legfontosabb, ezért az abból készült színpadi műhöz „színészileg is másként kell hozzányúlni”.

Egy lebegő kort, egyfajta álomvilágot kell megidézni, ahol eldöntetlen minden, senki nem tudja mi a fontos, és hogy hova csapódjon, gyökértelen a világ. A mi kétségbeesett 21. századi világunkról szól a mű – fogalmazott Csiszár Imre. Hozzátette, Krúdy nem tartozott a népszerű írókhoz, mint Jókai vagy Mikszáth. Művében nincsenek nagy hősök, inkább sok kisebb szerep a jellemző, ebben a regényében is több mint húsz figura „lebeg a gyökértelen térben”. Szereplőit három dolog érdekli, a zabálás, a nők és a halál – magyarázta Csiszár Imre.

A darabban mintegy harminc szereplő, sok táncos és népes közreműködő gárda lesz látható. A produkció dramaturgja Bártfay Rita, a játékteret Csiszár Imre tervezte, a szcenikus Egyed Zoltán, a jelmeztervező Szakács Györgyi.

A négy felvonás négy helyszínen játszódik. Az első a főszereplő, Alvinczi birtokán, amely a nyugalom és a biztonság szigete, a második a balatonfüredi Anna-bálon, ahol az anarchia, az öntudatlan állapot a jellemző. A harmadik a pesti kuplerájban, az emberi érzelmek furcsa árulásának színterén, a negyedik ismét az Alvinczi-kastélyban.

A három főszereplő Alvinczi Eduárd földbirtokos és világutazó, nevelt lánya, Esztella és a csábító, Rezeda Kálmán hírlapíró. Őket Bartus Gyula, Földesi Ágnes Villő és Czitor Attila kelti életre.

A pénteki premier előtt a Békéscsabai Jókai Színház aulájában megnyílik Kerekes Elek festőművész kiállítása. A nyíregyházi születésű művészt korán megragadta Krúdy világa, regényeinek érzékletes megjelenítő ereje. 2003-ban készítette első, 25 képből álló Krúdy-sorozatát. A tárlatot Jánosi Zoltán irodalomtörténész, az Irodalmi Szemle és a Magyar Napló főszerkesztője nyitja meg.

Fotó: Ignácz Bence