Az alkotók magyar származása ellenére a névsor igazi nemzetközi skálát tükröz, hiszen két klasszikussá vált világsztárnak szentel tárlatot az intézmény, és a középgeneráció nonfiguratív kulcsalakjainak sok esetben most először látható művei jelennek meg a rendhagyó tárlaton. A kiállítás kurátora dr. Mészáros Flóra. A tárlatot december 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők.
Vera Molnar és Reigl Judit a II. világháború után települtek Franciaországba, és nemcsak a francia, de elsődlegesen az európai kultúra megkerülhetetlen művészeti szereplőivé váltak. Reigl Judit művei a magyar kortárs művészetben az egyik legmagasabb áron keltek el, az 1950-es években vált világhírűvé a szürrealista és a gesztusalapú absztrakció összhangba hozásával. Műveit a párizsi Centre Pompidou vagy a New York-i MoMA őrzi. A tavaly elhunyt Vera Molnar a számítógépes művészet úttörőjének tekinthető, aki a jelenlegi kortárs női művészet leginkább felkapott figurája, idén a Pompidou rendezett műveiből gigatárlatot.
Kucsora Márta és Vilim Kati munkássága révén a közönség a nonfiguratív művészet középgenerációjának két alkotóját ismerheti meg, mindketten a világhírű matematikai alapú művészet pionírjének, Kovács Attilának a tanítványai. Vilim Kati húsz éve él New Yorkban, és aktív résztvevője az amerikai kortárs művészetnek, művei fellelhetőek amerikai köz- és magángyűjteményekben. S bár Kucsora Márta bázisa Magyarország, de tanulmányait többek között az amerikai Montclairben töltötte, és az elmúlt években elsődlegesen ázsiai és amerikai sikereiről hallhattunk.
A tárlat kurátorának, dr. Mészáros Flóra művészettörténésznek, a nemzetközi nonfiguratív művészet szakértőjének a célja, hogy a megszokottól eltérő módon vizsgálja a nem ábrázoló művészet világát és négy női alkotó gondolkodását. A New York-i MoMa Making Space című kiállításának címére és koncepciójára reflektálva – amely a női művészek térnyerését és az elmúlt ötven évben tett markáns, szociális alapú művészeti kérdéseket járta körbe – az egri tárlat nemcsak a női művészek fontosságát fókuszba helyező művészeti gondolkodás egyik példája kíván lenni, hanem az elmúlt évtizedek művészetének fő problémaköreit vizsgálja.
A kiállítás nem hatásmechnizmusok bemutatására épül, és nem művészeti párhuzamokat helyez a középpontba, hanem olyan jelenségeket analizál, mint például a térélmény megváltozása, a festészeti alkotásmód performatívvá válása, a virtualitásra és az információs társadalomra adott reakciónk vagy a természettel való viszonyunk.
Reigl Judit egyik csúcskorszakának az 1970-es évek tekinthető – amikor is a természetközpontú Folyamat sorozatot alkotta –, amely időszakból egyedülálló módon több művet is őriz a budapesti MNB Arts & Culture gyűjteménye, és az egri kiállítás ezt az anyagot helyezi a középpontba. Vera Molnar képeit Offenbächer Ferenc nemzetközi színvonalú gyűjteménye kölcsönzi. Kucsora Márta látványos művei a monumentális Budapest Art Factory (itt társalapító) terében születtek meg, amelyek exkluzivitása többek között, hogy elsőként láthatja őket a publikum. Míg Vilim Kati munkásságából nemcsak hazai magángyűjtemények kölcsönöznek, de egyenesen New York-i stúdiójából is érkeznek friss alkotások.
