(MTI/APA) - A magyar kultúrának Nagy László jóvoltából már mintegy fél évszázada szerves része a bolgár népköltészet, most pedig a trákok legendás aranykincseivel, vagy éppen a híres bolgár középkori ikonfestészettel együtt az Európai Unió egésze gazdagodott vele. Az Uniós kulturális térség része lett még például a cirill betűs írás is - a latin és a görög mellett január elsejétől a harmadik hivatalos uniós írásrendszer - és számos alkotóereje teljében lévő művész, köztük az első számú bolgár "kulturális exportcikk", Christo, a csomagolóművész.
A világhírű képzőművész 1935-ben született Gabrovóban Hriszto Vladimirov Dzsavacsev néven, és 22 évesen emigrált Párizsba. Dzsavacsev jelenleg a leghíresebb élő bolgár származású művész, akit Christóként ismeri a világ, és aki francia feleségével szorgalmasan készíti meghökkentő alkotásait a modern csomagolástechnika segítségével. Előtte is laktak már jeles bulgáriai születésű művészek Párizsban, például Julius Pinkas, azaz Jules Pascin, a legendásan dekadens életmódja miatt a Montmarte hercegének nevezett festő és grafikus.
Bulgária irodalmi Nobel-díjast is adott az európai kultúrának Elias Canetti személyében, aki ugyan németül írt, de Bulgáriában, a Duna partján fekvő Ruszéban született 1905-ben, és gyermekkorát is ott töltötte.
Németül ír több sikeres bolgár szerző is: Ilija Trojanov 2006-ban a lipcsei könyvvásár díját is elnyerte Der Weltensammler (A világgyűjtő) című regényével, Dimiter Dinev Engelszungen (Angyalnyelvek) című elbeszélésével és színpadi műveivel tűnt fel a német nyelvterületen, az osztrák alapítású kelet-európai irodalmi nagydíjat pedig tavaly Teodora Dimova kapta, aki ugyan Szófiában él és bolgárul ír, de műveinek német fordításai igen sikeresek.
Párizs mellett Bécs a bolgár kultúra másik nagy európai központja. Elsősorban a Bécsi Opera vonzza magához a bolgár tehetségeket, így például a huszadik század egyik legnagyobb operaénekese, Nicolai Ghiaurov, a "basszuskirály" 1957-től évtizedeken át dolgozott a társulattal és 1989-ben örökös taggá választották.
Bulgária magas színvonalú konyhakultúrát is hoz az Unióba, hiszen a sopszka saláta vagy a bolgár joghurt párját ritkítja. Messze földön híres az értékes rózsaolaj is, a rendkívül fejlett, intenzív termelési módszereket alkalmazó bolgárkertészet terméke.
A termálvízforrásokban bővelkedő országnak hamarosan bizonyára bérelt helye lesz az európai fürdőkultúrában, nem is beszélve a csodálatosan tiszta vizű Fekete-tenger partján sorjázó üdülővárosokról, amelyek a csatlakozás következtében várhatóan lendületes iramban kapcsolódnak be az európai turizmus vérkeringésébe.
