 |
Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára a pécsi Dominikánus Házban rendezett beszélgetésen elmondta: a színházi törvény - a másfél éve kezdődött előkészítő munkálatok után - mostanra fordult célegyenesbe. Ahogy a szakállamtitkár rámutatott, a törvényt érintő alapelvek az elmúlt évben nem változtak nagyobb mértékben. A beszélgetés során kiderült: a színházi törvényt - annak ellenére, hogy alapvetően a színházi szakmához kötődik - az "előadóművészeti törvény" névre keresztelték, mivel a táncművészeti és zenekari tevékenységre is vonatkozik. A színházi törvény egyik legfontosabb célkitűzése, hogy olyan "szélesre nyissák a kaput", amennyire csak lehet. Eszerint mindegy, hogy milyen intézményi formában működik egy társulat: a lényeg, hogy kulturális tevékenységet folytasson; ennek keretein belül nyílik lehetőség közfeladat-ellátási szerződés megkötésére valamely önkormányzattal.
Az alapvető kategóriák - köztük a kőszínházak és független társulatok - tulajdonképpen átjárhatóak; a finanszírozás nagyságát a feladat nagysága határozza meg. A mostanáig meglehetősen mostohán kezelt független társulatok esetében célként szerepel a mindenkori költségvetés 10%-os szelete és a 3 évre köthető szerződés ígérete, emellett azok a félhivatásos zenekarok is helyet kaptak a törvényben, akik korábban kiestek a pikszisből. A színészek munkajoga kapcsán Horváth István, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője elmondta: a színész vagy alkalmazott, vagy önfoglalkoztató, önálló jogviszonyban nem kezelhető. Természetesen nem maradhatott ki az igazgatóválasztás kényes kérdése sem: ennek kapcsán felmerült a szakmai grémium súlyának növelése, párbeszéd kialakítása az önkormányzatokkal. Schneider Márta hozzátette: a legfőbb cél a lehető legnagyobb szakmai érdekérvényesítés - a fenntartó jogainak maximális tiszteletben tartásával. Emellett az is fontos, hogy a pályázati procedúrának a nyilvánosság előtt kell zajlania, világosan láttatva a szakmai grémium, a minisztérium és a gazdasági érdekképviselet szempontjait és munkáját. A törvényalkotók szerint a fenntartónak már első körben közölnie kellene, hogy "milyen színházat óhajt működtetni", milyen profillal, előadásszámmal, költségvetési támogatással kíván nekiindulni az elkövetkezendő időszaknak.
