(MTI-Kultúra.hu) - Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért és kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára elmondta: a témák között szerepel a szomszédságpolitika, a Nyugat-Balkán, a kultúra közvetítő és békéltető szerepe, a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd is.
Szavai szerint a soros magyar uniós elnökséghez kötődő találkozó legfőbb célja annak kidolgozása, miként lehet megjeleníteni a sokszínű európai kultúrát a közös európai politikában. Úgy vélte, úttörő vállalkozásnak ígérkezik az EU-országok politikájának összekapcsolása a kulturális szférával és az egységes megjelenítésük.
"Régi kérdés, hogy mennyiben tudjuk elfogadni azt, hogy a kultúrák közötti párbeszédnek nagy jelentősége van a külkapcsolatok alakításában ? Magyarországon ez különösen nehezen megy át a köztudatba. Ugyanakkor tudható, hogy olyan nagy országok, mint Franciaország vagy Németország mennyi pénzt költenek a kulturális külpolitikára a Francia vagy a Goethe Intézet tevékenysége által és miként próbálnak olyan hangsúlyokat elhelyezni, melyek aztán később a külpolitikában is megjelenhetnek olyan területeken, ahol a külkapcsolataik esetleg nem elég aktívak.
Az EU külkapcsolatainak összetettségét meghatározza, hogy a lisszaboni szerződés óta az elnökség ezért már nem felelős. A pécsi rendezvény mégis éppen arról szól, hogy milyen módon haladhat tovább a bővítés a Nyugat-Balkán irányában, s bár Horvátország tagsága sínre került, tudni kell, hogy a vallások és a kultúrák párbeszéde kulcsszerepet játszott ezeknek az országoknak a megértésében.
Ez az első alkalom, hogy külügyi tisztviselők és a kultúráért felelős tárcák képviselői együtt üléseznek ? ez, mondhatjuk, forradalmi újítás. Minden kulturális minisztériumban dolgoznak külügyesek és minden külügyminisztériumban vannak kultúrához értő szakemberek. Most ezek a kollégák cserélhetnek tapasztalatot egymással."
A helyettes államtitkár kitért arra is: a kulturális külkapcsolatokért felelős vezetők találkozója fontos jelzése annak, hogy a kultúra közvetítő szerepének milyen stratégiai jelentősége van az érdekérvényesítésben, a külpolitika alakításában. Maga a helyszín is jelzésértékű: Pécs tavaly Európa egyik kulturális fővárosa volt, s közel helyezkedik el az EU jelenlegi határához.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy Pécs a 2005-ben írt A határtalan város című pályázatával nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet. A cím arra utalt, hogy Pécs nemcsak Magyarország egyik nagyvárosa és a kultúra fontos központja, hanem egy határokon átnyúló régióban, déli kulturális övezetben is betölt egyfajta kulturális szerepet - közölte.
A politikus azt mondta: Pécs a konferencián szeretné elfogadtatni, az EU soros magyar elnökségének pedig a támogatását kérni ahhoz a kezdeményezéshez, amellyel a város a híd szerepét felhasználva hozzájárulhat a Nyugat-Balkán "politikai, kulturális stabilizálásához".
A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban kiosztott, a Város a békéért és a kulturális sokszínűségért címet viselő dokumentumban egyebek mellett az olvasható, hogy a baranyai megyeszékhely támogatja a kisebbségi kultúrák esélyegyenlőségét, a nemzeti közösségek identitásának fennmaradását Európában. Pécs ösztönzi továbbá a nemzetek és régiók közötti együttműködések fejlesztését a sajátos közép- és délkelet-európai jegyeket hordozó kulturális sokszínűség, a nyugat-balkáni kulturális és művészeti alkotások és termékek megismertetése érdekében.
