A Fővárosi Közgyűlés - a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezését támogatva, az öt fővárosi frakcióvezető előterjesztése alapján - még 2009 nyarán elkülönített 30 millió forintot egy közterületi emlékmű létrehozására. Az emlékmű nemcsak a Hortobágyra elhurcoltak, hanem az 1950-es években Budapestről és az ország más településeiről kitelepítettek emlékét hivatott őrizni.
A mű helyszíneként az I. kerület Szarvas teret jelölték ki, a kompozíció megvalósítása érdekében a Budapest Galéria pályázatot írt ki, amire több mint húsz pályamű érkezett. A szobrászokból, építészekből álló szakértői bizottság úgy döntött, a nyertes terv Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán alkotópáros munkája.
A kompozíció "jelszerű, geometrikus architektúra kialakításával idézi meg a kényszermunkatáborokba elhurcolt családok szenvedését, kiszolgáltatottságát, elszigeteltségét". A művész az üvegbetonból létrehozandó, aszimmetrikus, körülbelül négy méter magas falban fehér műkő figurák csoportját jeleníti meg; az egyéniségüktől megfosztott, arctalan egyének látványa különösen napsütésben és esti megvilágításban tűnik elő. A magyar találmányú üvegbetonfal 20 centiméter vastagságú, a falba építendő műkő elem legnagyobb magassága 180 centiméter.
Az I. kerületi önkormányzat is egyetértett az emlékmű elhelyezésével, a Fővárosi Közgyűlés pedig úgy határozott: jóváhagyja, hogy Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán pályázaton nyertes tervét valósítsák meg a Szarvas téri közparkban, a felirat pedig az lesz: "Az 1950-53 között kitelepítettek emlékére".
Az emlékművet a tervek szerint még 2010-ben, a kitelepítések megkezdésének 60. évfordulója alkalmából felavatják.
