(MTI) - A szaktárca vezetője előző nap egyeztetett a polgármesterrel az ügyben; a felek megállapodtak, hogy folytatják a megbeszéléseket.
Marinov Pétertől, a bontás elleni tiltakozó ÓVÁS! Egyesület elnökétől az MTI kedden úgy értesült, hogy a bontási munkálatokat kedd reggel még nem hagyták abba.
A Fővárosi Főügyészség kedd délután teszi közzé állásfoglalását arról, hogy jogszabálysértő-e az épületre kiadott bontási engedély - értesült az MTI a főügyészségtől, amelynek szóvivője, Varga Jenő hangsúlyozta, hogy a megalapozott döntéshez időre van szükség.
A Hild József által 1844-ben tervezett, klasszicista stílusú, VI. kerületi épület bontását múlt hét pénteken kezdték meg, annak ellenére, hogy a döntés ellen civil szervezetek erőteljesen tiltakoztak, és Bozóki András kulturális miniszter nyílt levélben kérte az épület megkímélését Verók Istvántól, a tulajdonos VI. kerület polgármesterétől.
Az ÓVÁS! múlt héten a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészséghez fordult, azt kérve, nyújtson be óvást a bontási engedély ellen, a bontás megakadályozására ugyanis ez maradt az egyetlen eszköz.
Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke múlt héten arra hívta fel az érintett önkormányzatokat, hogy "a másokra mutogatás helyett, saját mulasztásukat beismerve és felelősségüket átérezve", mentsék meg az épületet és a városrész örökségét.
Ha a Király utcában le lehet bontani a Hild-házat, akkor Budapesten egyetlen épület sincs többé biztonságban, ha a bontást csak civil szervezetek hosszú küzdelme és az állam vezetőinek közbelépése állíthatja le, akkor a városfejlesztés szabályozása megoldatlan - olvasható az Óvás! Egyesület és az Élőlánc Magyarországért ökopárt állásfoglalásában, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.
A szervezetek szerint csupán a hetedik kerületben több értékes házat lebontás veszélye fenyeget; védelemre nemcsak az egyes, műemlékké nyilvánított épületek érdemesek, hanem egész utcaképek, városrészek.
A kis házak ne váljanak a spekuláció martalékává; nem a lakásszám növelése, hanem a beépítési sűrűség lazítása, az életminőség javítása a cél - tartalmazza az állásfoglalás.
A szervezetek felhívták a törvényalkotókat: a lehető legrövidebb időn belül dolgozzák ki azokat a szabályozókat, amelyek biztosítják az épített és természetes környezet védelmét, továbbá a döntések feletti lakossági kontrollt az életminőség javulása és a közösségi érdekek tiszteletben tartása érdekében.
