A kulturális diplomácia főbb irányelvei - Magyarország kulturális képviselete külföldön
címmel a külföldön működő magyar kulturális képviseletek vezetői egy stratégiai dokumentumban fektették le azokat a főbb irányelveket, amelyeket jelenleg követnek és a jövőben is követni kívánnak. A szöveg bevezetőjéből kiderül, hogy "az elmúlt években többször megfogalmazódott a folyamatosan változó körülményekhez igazodó, jövőbe mutató magyar kulturális országkép meghatározásának igénye, aminek hangsúlyos eleme a magyar kultúra és Magyarország pozicionálása a világban", így "ezen igényre adott válaszként kezdeményezték a kulturális képviseletek vezetői 2009-ben e dokumentum kidolgozását".
A hiánypótló dokumentum kiemeli: az utóbbi években a kulturális diplomácia szerepe látványosan felértékelődött a nemzetközi kapcsolatokban, ennek révén a kultúra nemcsak az értékegyeztetés, hanem az együttműködés és a konfliktuskezelés egyik legfontosabb terepévé is avanzsált. A tapasztalatokat összegző és a működési koncepciót lefektető szöveget megfogalmazók - azaz a külföldi Magyar Intézetek és a Collegium Hungaricumok vezetői, illetve az oktatási-kulturális szakdiplomaták - véleménye szerint a kultúraközvetítés szellemisége mostanra jóval túlmutat a mindenkori politikai és gazdasági helyzet közvetlen érdekein, a kultúra fogalma "egy adott közösség, ország, nemzet identitását erősíti, embereket, közösségeket, nemzeteket köt össze".
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) által fenntartott, a Balassi intézet (BI) felügyelete alatt működő kulturális képviseletek tevékenységének irányait összegző dokumentum kidolgozása tehát 2009 őszén kezdődött, ám - ahogy arra Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója rámutatott - ez a közös állásfoglalás tulajdonképpen egy négyéves periódus eredménye. "A külföldi kulturális intézetek hálózatába most kerültek bele olyan civilek, akik valóban másképpen fogták fel a munkát, illetve az OKM is ebben a periódusban szervezte át a hálózatot: a Balassi bevonása és a szakdiplomata-hálózat is ezt az új szemléletet tükrözi" - érzékeltette egy új kezdet előszelét az igazgató. Elmondása szerint a dokumentum ötlete és a megvalósítása is az igazgatóktól jött: "A munka dandárját Krasztev Péter pozsonyi és Bretter Zoltán bukaresti igazgatók végezték a Balassi szakmai stábjával, Hajba Judit vezetésével, de többé-kevésbé mindnyájan beleszóltunk, beleírtunk".
A dokumentumban lefektetett általános célok közt találjuk többek közt, hogy a külföldi magyar kulturális intézeteknek köszönhetően erősödjön Magyarországnak a világban kulturális, tudományos és oktatási szempontból betöltött pozíciója, illetve hogy mindkét irányban megvalósuljon "a kulturális eredmények és művészeti alkotások, tudományos innovációk szabad áramlása". Emellett fontos aspektus a Magyarország iránti érdeklődés és bizalom fokozása, a minőségi, fizetőképes turizmus élénkítése és a magyarságtudat fenntartása a külföldön élő vagy tartózkodó magyarok körében.
Az állásfoglalás, összegzés egyik pozitív hozadéka, hogy ennek köszönhetően valósult meg az intézményhálózat történetének "első ilyen jellegű szakmai párbeszéde", amely Derdák András számára "végtelenül inspiráló" volt. Az egyik legfontosabb kérdés szerinte annak a szemléletnek a hangsúlyozása, hogy az intézetek nem elsősorban a székházukban való programszervezésért, még kevésbé elsősorban a helyi magyarságért vannak, sokkal inkább a piaci és egyéb szereplőkkel való kooperáció érdekében. Ezzel együtt szerinte az említett dokumentum nem oldja fel azt az alapvető problémát, hogy a jelenlegi rendszerben a Magyar Intézetek államigazgatási egységek, holott a tevékenységük valójában nem az. "Ebből következik számtalan feszültség: az adminisztrációs teher, a munkáltatói jogok körüli huzavona, vagyis az, hogy milyen szabályok szerint kell(ene) működnünk" - fogalmazott.
A stratégiai dokumentum a jövő évtized legfőbb feladataként az egyes intézménytípusok - kulturális szakdiplomaták, kulturális intézetek, Collegium Hungaricumok - saját kapacitásának, logisztikai potenciáljának, földrajzi és kulturális környezetének megfelelő hangsúlyok, hely- és intézményspecifikus prioritások, működési formák megtalálását határozza meg. A kontinuitás jegyében a távlati célok közt szerepel a vezetők szakmai alapú pályázati kiválasztása és szakdiplomata álláshelyek létrehozása, működtetése. Az innováció az egyik legfontosabb irányelv a következő évtized kulturális diplomáciájában: a külföldi magyar intézetek fontosnak tartják az intézeti hálózat folyamatos felülvizsgálatát, újrastrukturálását és újrapozicionálását, illetve a külföldön már működő, a magyar kultúrát népszerűsítő intézmények, szervezetek bevonását a társult intézetek hálózatába. Derdák András kiemelte: a dokumentum megszületésével tulajdonképpen egy olyan mérési rendszernek a kidolgozása indult el, "amely objektívvá teheti az intézetek működésének mérését, sikerét. Hiszen már van mihez képest".
