A kultúra palotája a német metropoliszban

Berlin fölött az ég ugyan borús, de az ünnepélyes szalagvágást ez nem zavarja. A berlini Dorotheenstrassé-n felhúzott új épület előtt közéleti személyiségek és újságírók várják, hogy átléphessék a Collegium Hungaricum küszöbét. Hiller István oktatási és kulturális miniszter vágja át a nemzetiszínű szalagot, s elsőként a távozó igazgatónak, Masát Andrásnak és a tisztségét januártól átvevő Can Togay Jánosnak nyújt egy-egy darabkát belőle. Masát tavaly március óta kel és fekszik az építkezéssel járó gondokkal, és  az Ungarischer Akzent rendezőirodájával karöltve, vezényli le a Németországi magyar kulturális évad berlini eseményeit.

- A mai nap a kezdet és a vég - jelenti ki Peisch Sándor németországi magyar nagykövet az esti avatóünnepségen.

A 16 hónapja zajló Ungarischer Akzent zárása és az új távlatokat kínáló kulturális központ nyitása. A németországi magyar kulturális évad nyitóünnepségén, 2006. március 10-én tették le az alapkövet az 1924-től itt működő és a háborúban lebombázott, régi berlini Collegium Hungaricum helyén, hogy megfeszített munkával idén októberre átadják, s most, a záróünnepség napján fölavathassák. Az intézet telkét 1997-ben kapta vissza a  magyar állam, és 1,3 milliárd forintból építették föl az új kulturális hajlékot.

 

A külhoni magyar kulturális intézményrendszer kialakítását Klebelsberg Kuno vallás - és közoktatásügyi miniszter kezdeményezte a Trianon után megtépázott Magyarország nemzetközi tekintélyének és önazonosság-tudatának megerősítése végett. Az első kettő Bécsben illetve Berlinben nyílt meg 1924-ben, utóbbi Gragger Róbert irányításával - számolt be az előzményekről Hiller István, mondván, hogy a mai napot neki is meg kell köszönni. Így, a fiatalon elhunyt jeles tudós emlékének adózva, berlini sírját tegnap délután a magyar tárcavezető megkoszorúzta.   

    

A nyitottság újra és újra megfogalmazott igényét (Hiller István, Can Togay) messzemenően sugallja az új épület. Az erdélyi születésű Peter P. Schweger építész tervezte. Az impozáns, öt emeletes palota neo-Bauhaus stílusban készült, hatalmas transzparens ablakfelületekkel, egyik-másik terem teljes oldalfala üveg, az esti ünnepség alatt ráláttunk a környező városrész fényeire. Lila, zöld, narancsszínű fényekben úszó, kocka-alakú külseje, átellenesen képzett, nagy ablakokkal a homlokzatán, oldalán­­ - varázsdoboznak hat a berlini éjszakában. A Humboldt Egyetem, a Múzeum-sziget, a Gorkij Színház tőszomszédságában, kőhajításra az Unten den Lindentől. Igen, ezt a nyitottságot kívánja szolgálni stratégiájával az új igazgató is. Reméli, a szomszédos egyetem diákjai beáramlanak az épületbe, oda szoknak az étterem-kávézóba, amelynek jövedelméből és egyéb szolgáltatásokból egyenlítik ki majd a Collegium működési kiadásait, beleértve a majdani szponzorokat is, akik a hipermodern Ligeti Zenei Stúdió, a Moholy-Nagy Galéria és a Gragger Intézet, azaz a tudományos műhely kínálatát méltányolják - hangzott el az ünnepségen.

 

A német szövetségi kormány oktatási és kulturális minisztere, Annette Schawan az európai kontextusban üdvözölte a berlini Collegium Hungaricumot. Erdődy Orsolya, az Ungarischer Akzent vezetője az évad sikereiről adott számot. Az ünnepség részeként adta át képletesen és szó szerint a stafétabotot Masát András Can Togay Jánosnak, a szép jövő reményében.

 

A köszöntések után legyen a szó a művészeké - hangzott el - akiknek a ház emeltetett. Esterházy Péter az alkalomra írt, szeretetteljes, szellemes köszöntőjét a Keller-kvartett Beethoven- és Kurtág-művek előadásával szőtte át. Szöveg és zene egymást váltó, egymást nyomatékosító libikókája játékos-komolyan jelölte ki a kultúra hajlékának nyomvonalát.