 |
| Tamási Judit |
(MTI) - Számos külföldi példa igazolja, hogy az örökségvédelem, a műemléki felújítások jelentős munkahelyteremtő potenciállal rendelkeznek, így az értékmegőrzés mellett fontos gazdasági szerepet is játszanak, elsősorban a kis- és középvállalati szektorban - fejtette ki Tamási Judit a hétfői beszélgetésen. "Az örökségvédelem önmagában is olyan értékeket hordoz, amelyek miatt méltó a támogatásra, ugyanakkor világossá kell tenni a döntéshozók előtt, hogy a társadalom egésze profitálni tud az ágazatból" - emelte ki a KÖH elnöke, aki szerint az örökségvédelemnek a hazai fejlesztéspolitika szerves részévé kell válnia. Nagy szükség lenne a műemlékvédelem gazdasági és idegenforgalmi hatásainak pontos statisztikai felmérésére, mivel sajnos ilyen kimutatásokat jelenleg nem végeznek Magyarországon.
L. Simon László az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke többek között azt tartja aggályosnak, hogy az örökségvédelem politikai lobbiereje jóval kisebb, mint más kulturális területeké, például a filmiparé vagy a színházaké.
A kultúrpolitikus a határozottabb érdekérvényesítés mellett rugalmasságot kért az örökségvédelmi szakmától, mivel véleménye szerint a túlzott "vonalasság" miatt forrásképes magánberuházások hiúsulhatnak meg. Példaképpen megjegyezte: egy kastély és a körülötte lévő park gazdaságos felújításához adott esetben szükség lehet a távolabb eső, eredeti funkciójukat teljesen elvesztett, romos gazdasági épületek és más későbbi létesítmények védettségének feláldozására.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy az épített örökség védelmére még szigorú fiskális politika mellett is áldozni kell, mivel akár néhány év késedelem is helyrehozhatatlan pusztuláshoz vezethet. "Ezt nem lehet sokáig halogatni, mert egy idő után már nem lesz mit védeni" - fogalmazott.
Tamási Judit beszámolt Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkárral folytatott megbeszéléseiről, melyek során megegyeztek abban, hogy a közmunkaprogram keretében újítanak fel egyes műemlékeket. "Többnyire romemlékekről van szó, és olyan munkákról, amelyek nem igényelnek nagy szakértelmet vagy engedélyeket: például a rom közelében található illegális szemétlerakók felszámolásáról vagy az elburjánzott növényzet kiirtásáról" - magyarázta a KÖH elnöke.
Kalapács Kornél a 16 céget tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület képviseletében elmondta: tapasztalataik szerint 30-40 százalékkal drágább egy műemléképületet felújítani, mint egy zöldmezős beruházást kivitelezni, a rezsiköltség pedig 70-80 százalékkal magasabb, mint egy modern épület esetében. A beszélgetés résztvevői ennek fényében egyetértettek abban, hogy nagy szükség lenne egy, a műemléki felújításokat előnyben részesítő gazdasági ösztönzőrendszer kidolgozására.
