(MTI) - Fontos lépés történt annak érdekében, hogy a sárospataki református kollégium még Oroszországban lévő néhány kötete is hazakerülhessen, miután egy magyar-orosz munkacsoport a múlt hét végén tisztázta eredetüket a Nyizsnyij Novgorod-i regionális könyvtárban - értesült az MTI orosz szakértőktől.
A közös szakértői munkacsoport az orosz kulturális örökségi és tömegkommunikációs törvényességi felügyelet (Roszohrankultura) megbízásából vizsgálta meg a kérdéses köteteket - erősítette meg Jurij Godovanyec, a felügyelet jogi tanácsosa hétfőn, rámutatva: hivatala a legérdekeltebb abban, hogy száz százalékig érvényesüljön az a januárban hozott orosz törvény, amely a II. világháború nyomán a Volga parti városba került sárospataki kötetek visszaadásáról rendelkezik.
A moszkvai tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a felügyeletnek még elemeznie kell a szakértői vizsgálat eredményeit, mielőtt bármilyen döntés születik a további visszaadás ügyében. Mindamellett jelezte, hogy erre a meglévő törvény lehetőséget ad. A törvényhozók ugyanis bölcsen eltekintettek a kötetek számának feltüntetésétől a szövegben - jegyezte meg Godovanyec, hozzátéve: ezt már csak azért is jól tették, mert egyes töredékek nem tekinthetők teljes kötetnek.
Magyar források szerint az 1990-es évek végén az orosz-magyar restitúciós bizottság könyvtári albizottsága 146 kötetet azonosított Nyizsnyij Novgorod-ban. Idén március 1-jén 136-nak az ünnepélyes visszaadására került sor Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében a budapesti Nemzeti Múzeumban.
A magyar-orosz szakértőcsoport egyik orosz tagja a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban végzett pénteki vizsgálat után elmondta: tíz kiadványról, címről van szó, és mindegyiknek sikerült megerősíteni a sárospataki eredetét. - Ezek a kiadványok a korábban azonosított kötetek között szerepeltek, és Magyarország fenntartotta igényét rájuk, de kétségek maradtak fenn velük kapcsolatban, s további bizonyításra volt szükség. Ezeket a kétségeket sikerült eloszlatni - magyarázta a moszkvai szakértőnő.
Mint mondta, a tíz kiadvány zöme csak töredék, jobbára XVII. századi magyar és latin nyelvű imádságoskönyvek, kalendáriumok töredékei. De van köztük egy ősnyomtatvány, a Modus legendi, amelyet 1481-ben vagy 1485-ben adtak ki, s feltételezett szerzője Johannes Urbach. Ez meglehetősen sérült példány, de kézírásos lapokat kötöttek bele, és részletes leírást ad róla egy 1922-es sárospataki évkönyv is, amelyet a magyar kollégák hoztak magukkal - jegyezte meg.
- A másik teljes értékű kötet Jan Amos Komensky (Comenius) egy tankönyve. Ez a latin tankönyv és szótár szerepel egy kézzel írt, háború előtti katalógusban, és nagyon sok közvetett bizonyíték tanúsítja a sárospataki könyvtárhoz való tartozását - fejtette ki. (A cseh teológus-pedagógus a sárospataki kollégiumban tanított az 1650-es évek első felében.)
A könyvtári szakértő elismerte, hogy a Nyizsnyij Novgorod-i pótazonosítás nem ment könnyen. - Ezek a dolgok sohasem egyszerűek, az emberek különfélék, eltérően látják a dolgokat, hol meggyőző, hol kevésbé meggyőző érveket hoznak fel. De a munkát őszinte jóakarat jellemezte, s minden nagyon jól alakult. A legfontosabb az, hogy ez nem megbontotta, hanem tovább erősítette a kapcsolatokat, amit máris mutatnak a Volga-vidéki könyvtár és a moszkvai magyar kulturális intézet közös tervei - mutatott rá az orosz szakember.
