Kulturális közösségfejlesztő mentorhálózatot alakított ki a Cselekvő közösségek projekt

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár partnerségével megvalósuló program átfogó célja volt, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel támogassa a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, elősegítse a kulturális intézmények nyitottabbá válását, valamint hozzájáruljon az esélyegyenlőség növeléséhez.

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-0001) kiemelt európai uniós projekt 2016. szeptemberében indult és három éven keresztül segítette a kulturális intézményrendszer sajátos eszközeivel a települések önkormányzatai, kulturális intézményei, civil szervezetei és lakosai közötti kapcsolatok megerősödését. Mindezzel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre. Céljai megvalósítása érdekében hozta létre az évek folyamán közel 80 főre bővült mentorhálózatot, amelynek tagjai az ország 18 megyéjében nyújtottak szakmai támogatást a kulturális szakemberek, valamint az önkormányzatok dolgozói, képviselői számára.

A kulturális közösségfejlesztő mentorok szakmai tudását a Szabadtéri
Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ „Felkészülés a
kulturális közösségfejlesztő mentori feladatokra” című, 120 órás képzése
alapozta meg. A tananyagfejlesztésben és az oktatásban elismert
szakemberek vettek részt. Az elméletek elsajátítása mellett a
jelentkezők gyakorlati közösségfejlesztő képzésben is részesültek.

A mentorok, Pest megye és Budapest kivételével, a magyarországi települések jelentős részében jelen voltak az elmúlt időszakban. A kutatások, képzések, szakmai találkozók, tanulmányutak, személyes tanácsadások révén több mint 2500 intézménnyel és több mint 900 közösséggel kerültek kapcsolatba A fejlesztésbe bevont intézmények, szervezetek és az ott dolgozó szakemberek a projekt által kínált új kompetenciák elsajátítása révén képessé váltak a helyi kulturális közösségek aktivizálására, önkéntes hálózat kialakítására.

A Cselekvő Közösségek projekt szervesen kapcsolódott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „A helyi identitás és kohézió erősítése” TOP-5.3.1-16 és TOP-6.9.2-16 című pályázatokhoz. Ezek célja a települések, településrészek, térségek közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése, közösségfejlesztő folyamatok finanszírozása.

A mentorok 276 TOP nyertes konzorciumot támogattak munkájukkal, ennek folyamán mintegy 1000 települést értek el.Közösségi beszélgetések, felmérések, interjúk során megismerték az egy-egy településen élők véleményét, igényeit kulturális életükkel, hagyományaikkal, értékeikkel kapcsolatban. Összegezték ezek eredményeit, majd fejlesztési tervet készítettek a pályázók részére, akiknek 18 hónap állt rendelkezésére, hogy megvalósítsák azokat a programokat, amelyek a települések vezetői, az intézmények szakmai dolgozói és a civil közösségek, a lakosság közös tervezése eredményeként születtek.

A mentorok 2500 kulturális intézménnyel vették fel a kapcsolatot, és
905 közösség számára tették hozzáférhetővé a projekt által nyújtott
lehetőségeket. A Közösségek Hete rendezvénysorozaton résztvevő
közösségek több mint 60 százaléka a mentorokon keresztül csatlakozott.
Tevékenyen részt vettek a projekt kutatásaiban, közel 16 000 kérdőívet
töltettek ki az intézmények és a lakosság körében. Összegyűjtötték a
könyvtári, közművelődési és múzeumi szakterületekről az intézményi 177
jó gyakorlatot, illetve aktívan közreműködtek a 25 kulturális közösségi
mintaprojekt megszületésében. A mentorok munkáját – a felkészítő
továbbképzések és szupervíziós tanácsadások mellett – rendszeresen
együttműködést erősítő alkalmak segítették, ezek során lehetőség nyílt a
teljes körű szakmai tapasztalatcserére.

A projekt végén Kutenics Kinga, Komárom-Esztergom megyei kulturális közösségfejlesztő mentor így összegezte munkája eredményét:

„Egy új módszertan megismerése mindig zökkenőkkel jár, de az értékteremtésre irányuló folyamat megtapasztalása előbb, vagy utóbb mindenhol eléri célját, a közösség befogadja és elkezdi a maga javára használni.”