 |
Nyitott kapuk, ezer ház! A kulturális örökségek nyitott kapuinak kezdeményezése Franciaországból indult 1985-ben. Az Európa Tanács 1991-ben felkarolta az akkor már jól működő és egyre növekvő programot és kiterjesztette egész Európára. Ma negyvennyolc országban rendezik meg minden év szeptemberében az ünnepet.
Magyarország 1998-ban kapcsolódott be a sorozatba, azóta szeptember harmadik hétvégéjén tartják a Kulturális örökség napjait. A programhoz 2011-ben országosan 301 település csatlakozott, a növekvő lelkesedést Vindornyalak település példázza legjobban: a 103 lakosú falu mindhárom jelentős épületét benevezte a programba.
A részletes programokról a www.oroksegnapok.hu oldalon vagy az országos terjesztésű programfüzetekben lehet tájékozódni.
Hív az atom Országos Atomenergia Hivatal
 |
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) Nukleárisbaleset-elhárítási Központja, a CERTA alapvető feladata a nukleáris létesítmények, a radioaktív és nukleáris anyagok biztonságával kapcsolatos államigazgatási és hatósági felügyelet. De miért pont ezt választanám? Érdekel az atomenergia, radioaktivitás, valamint az egész kérdéskör állami szabályozása. Kevés olyan felfedezés volt, ami annyira megváltoztatta volna a 20. századi ember életét, mint az atomenergia. Továbbá, ez egy egzotikus séta lenne, tekintve hogy az intézmény jellegéből adódóan szigorúan őrzött és nem látogatható évközben.
Fiumei úti Sírkert - Kegyeleti Múzeum
 |
A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb, összefüggően megmaradt sírkertje és Európa talán legteljesebb 'Nemzeti Pantheon'-ja. Nagyrészt eredeti helyén és állapotában fennmaradt temetőrésze miatt egyedülálló példája a 19. századi síremlékművészetnek a Kárpát-medencén belül. Miért ezt a programot választanám? Mindig is érdekeltek a művészeti és kulturális örökség "elfeledett" részei. A sírkert vezetéssel történő bebarangolása nem mindennapi alászállást ígér a magyar művészet és nemzeti emlékezet világába. Kimerítő ugyanakkor élvezetes túra lenne.
Teleki András János, szerkesztő
Szakrális remekek Pesti Jézus Szíve Templom
 |
A 19. század végén közadakozásból épült Pesti Jézus Szíve Templom valóban mindenkié lett: szegények és gazdagok, a kerület magyar, német és szlovák ajkú lakossága egyaránt otthonra talált benne. A francia-román átmeneti stílusban, kőből és vörös sajtolt téglából épült templom sok szentmisével, gazdag programmal, lelkigondozással és számos koncerttel várja a hívőket és az érdeklődőket, akik egy előadás keretében a templom rejtett szépségeit is megismerhetik.
 |
Az Arany-hegy és a Testvér hegy lábánál húzódó köztemetőben számos olyan közismert személy nyugszik, akinek sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti bizottság védetté nyilvánította. Amellett, hogy az érdeklődők megtekinthetik az örök élet jelképét, a tűzből újjáéledő főnixmadarat, az Anquincumi Múzeumnak köszönhetően egy római szarkofág is bemutatásra kerül. A Szakály Sándor történész vezette séta alkalmával a résztvevők több egykori olimpiai bajnok sírját is felkereshetik.
Fekete István, szerkesztő
Az újkor csábításában Tőzsdepalota (volt MTV székház)
 |
Az 1905-ben átadott Tőzsdepalotát Alpár Ignác tervezte a Budapesti Áru- és Értéktőzsde épületeként. Helyet adott hadikórháznak és a Lenin Intézetnek is, de a Magyar Televízió székházaként vált ismertté. Talán most láthatjuk utoljára a Tőzsdepalotát, a magyar televíziózás bölcsőjét úgy, ahogy azt a televízió több mint 50 év után hátrahagyta. Igaz, már üresen áll, de mindmáig sugározza hőskorának nyüzsgő világát.
 |
A UniqueBudapest bemutatja Liszt Ferenc budapesti kötődését, helyszíneket, ahol megfordult, lakott, koncertezett, imádkozott. A túra során érdekes történeteket mesélnek, így megismerhetjük a gazdag életű muzsikust, az önérzetes művészt, és a korabeli zenei életet, a 19. századi magyar és európai kultúrát és társadalmat. Liszt Ferenc szupersztárnak született. S akiket foglalkoztat a kérdés, hogy milyen lehetett egy szupersztár élete a 19. századi Budapesten, azoknak nem csak a magazinunk legújabb számát, de az emléksétát is ajánlom!
Ács Tibor Adrián, szerkesztő
Az ipar- és sporttörténet remekművei Rákosi páholya
 |
A hétvégén mutatkozik be újra az éppen átalakítás előtt álló Népstadion, jelenlegi nevén Puskás Ferenc Stadion páholya is, amelyhez egy 150 méteres alagút vezeti a látogatókat. A program során korabeli filmfelvételeken elevenedik meg a stadion építésének története, de az érdeklődők a szoborpark műalkotásait is megismerhetik majd. Az elmúlt fél évszázad sport- és építészettörténeti remekművének bebarangolása tökéletes hétvégi élmény, és bár a betonmonstrum talán nem a legmodernebb, legkorszerűbb és legszebb hasonló létesítmény, ütötten és kopottan is a miénk.
 |
Fotó: villamosok.hu
Igazi ipartörténeti csemege az egyik ma is üzemelő legrégibb kocsiszín, amelyet 1889-ben helyeztek üzembe az Egyetem tér ? Stáczió utca (ma: Baross utca) ? Köztemető út (ma: Orczy tér) vonalon járó normálnyomtávú vonal átadása kapcsán. A szombati barangolás talán segít megérteni: Budapest a tömegközlekedés nélkül csupán félkarú óriás, és itt lenne az ideje, hogy ma is korszerű, környezetbarát és energiatakarékos villamosok szeljék át a várost.
Szecsey István, felelős szerkesztő
