A parlament döntésével felkérte a kabinetet, hogy egy tudományos szimpóziumon emlékezzen meg Széchenyi Istvánról, a posta elnökét pedig arra, hogy gondoskodjon egy, az évfordulóra emlékező emlékbélyeg kiadásáról.

A képviselők szorgalmazták továbbá, hogy minden ?anyaországi és Kárpát-medencei magyar közösség? emlékezzen meg a ?legnagyobb magyarról?.

A Ház határozatában üdvözölte, hogy a kormány gondoskodik a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum állandó kiállításának újrarendezéséről, valamint a nagycenki Széchenyi-kápolna felújításáról.

-------------------------------------------------------------------------------

Széchenyi István

Gróf Széchenyi István 1791-ben született Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, édesanyja Festetich Júlianna grófnő.

Középfokú iskoláit magánúton végezte, de nyilvánosan, magyar páterek előtt vizsgázott. Apja akarata szerint 17 éves korában már katona volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, ki is tűnt bátorságával és vakmerőségével. Rengeteget utazott, bejárta Törökországot, Kelet- és Nyugat-Európát. Utazásai közben döbbent rá hazája elmaradottságára. Megállapította, hogy történelmi neve súlyos kötelességgel is jár, ezért életcéljául nemzete sorsának előmozdítását tűzte ki. Hazatérve ő lett a reformgondolat kezdeményezője és legjelentősebb alakja.

Szinte lehetetlen felsorolni mindazt, amit élete folyamán tett nemzetéért. Megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, előmozdította a dunai és tiszai gőzhajózást, a Lánchíd megépítését, támogatta a vasúthálózat megépítését és az egyesült Budapest ötletét. Az 1848 áprilisában megalakuló Batthyány-kormányban a közmunka-közlekedésügyi miniszteri tárcát kapta. Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket azonban nem volt képes elviselni. Posztjáról lemondott, és 1848. szeptember 5-én a döblingi elmegyógyintézetbe került orvosa, Almási Balogh Pál tanácsára. Széchenyi Döblingben hamarosan visszanyerte szellemi alkotóerejét, és élénk érdeklődéssel kísérte a hazai és az európai politikai eseményeket, viszonyokat.

A sorozatos zaklatások, házkutatások felőrölték Széchenyi maradék erejét. Az üldöztetéseknek csak a halála vetett véget. A ?legnagyobb magyar? 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán, ?karosszékében ülve, átlőtt koponyával találtatott?. (Forrás: Széchenyi Emlékbizottság)

Forrás: MTI