Kurtág-opera a milánói Scalában

A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. Az operát Pierre Audi állítja színpadra, a francia-libanoni rendező ezzel a művel debütál a Scalában. A milánói operaház zenekarát a német Markus Stenz, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényli. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.

A 92 éves zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban és a színmű életre szóló hatással volt rá. A magyarul Végjáték címen is ismert darab az abszurd színház egyik kulcsműve, amelyben Beckett a halál órájában széthulló emberi személyiség pusztulását ábrázolta egy sakkjátszma utolsó lépéseiként. Kurtág György az operán Alexander Pereira felkérésére kezdett dolgozni 2010 körül, amikor Pereira még a Salzburgi Ünnepi Játékok intendánsa volt és később a milanói Scala intendánsa lett. A hosszú ideig Franciaországban élő zeneszerző a művet Budapestre hazaköltözve fejezte be.

A La Scala honlapján Kurtágot a 20. századi zene egyik meghatározó alkotójaként méltatta, akinek ?Beckett 1957-es klasszikusához illeszkedő szikár, koncentrált, szenvedélyes kompozíciója a zene világán túlnyúlva a színház és az irodalom területére is átlép?.

Nagy a várakozás a zenekritikusok körében ? harangozta be az operaház világpremierjét a Corriere della Sera olasz napilap milánói kiadása.

Olasz sajtóértesülések szerint a zenekritikusok a világ minden részéből Milánóba érkeztek, hogy lássák, ?milyen Beckett Kurtág szerint?. A világhírű zeneszerző első operaművének ősbemutatójáról van szó, amelynek alapja Samuel Beckett A játszma vége című 1957-es darabja. A Scala a Fin de partie francia címmel mutatja be az eredetileg 1957-ben Párizsban színre vitt művet. A legnagyobb példányszámú Corriere hangsúlyozta, hogy a 92 éves magyar zeneszerző a 20. század egyik jelképes darabjából írt operát. Pont abból a darabból, amely ?annyira megfélemlítette, mivel (Kurtág) tudatában volt annak, milyen veszélyekkel jár Beckett abszurdjának zenei átültetése, száraz szavaival, borzalmas csendjeivel?.

A Scalában szintén most debütáló francia-libanoni rendező Pierre Audi úgy nyilatkozott, hogy több mint negyven rendezés után ezt érzi pályafutása talán legnehezebb és legmélyebb kihívásának. A milánói operaház színpadán ?fekete-fehér hangulattal? viszi színre Kurtág Beckett-interpretációját. Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere Kurtág György ?opus maximusának? nevezte a zeneművet, amelyet a milánói operaház 80 fős zenekara kelt életre. A hangszerek között szerepel a cimbalom és a bajan orosz harmonika is. A teljes Beckett-darab színpadra vitele több mint háromórás operát eredményezett volna: Kurtág hű maradt az eredetihez, ugyanakkor ?el is árulta?, mivel csak az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab mintegy 56 százalékát használta fel az egyfelvonásos operaváltozathoz.

A La Stampa napilap megjegyezte, hogy a Kurtág-opera a Scala presztízsét növeli. A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A világpremier díszlet- és jelmeztervezője az osztrák Christof Hetzer. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lép színpadra.

Az opera 20 órakor kezdődő ősbemutatóját a Rai-Radio 3 olasz közrádió-csatorna élőben sugározza. A darab november 25-éig látható a milánói operaházban.

Forrás: MTI

Fotó: Walz Ruth/teatroallascala.org