Szigetvár egyre nagyobb szerepet fog játszani a magyar nemzeti identitásképzésben – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára december 4-én Budapesten, az I. Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumának, zarándokvárosának régészeti feltárásának befejezéséről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjában rendezett konferencián.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzorának, a kutatások pécsi vezetője közölte: az 1566. szeptember 7-én hajnalban meghalt török uralkodó valamikor 1574 körül felépült türbéje eleve zarándokközpontnak készült. A sírkomplexumnak „politikai mobilizációs” szerepe volt. Küldetése az örökös muszlim térhódítás emlékezetpolitikai kifejezése volt. Ugyanakkor az oszmán hatalom „demográfiai erőtlensége” miatt Vidóczi Fábián katolikus pap a a 17. század közepén ott plébániát alapított, majd onnan szervezte újjá a katolikus hitéletet a Dráva mentén.

Pap Norbert komoly eredménynek nevezte, hogy az elmúlt két hónapban megkezdték település a keresztény városrészének kutatását, amely még hosszú évekre ad feladatot a kutatóknak. Kitért arra is, hogy a zarándokközpont életében a legjelentősebb látogatás 1683 nyarán történt, amikor Turbékra utazott Kara Musztafa nagyvezír 4000 lovassal, hogy Bécs tervezett bevétele előtt, „a nagy szultán szellemétől nyerjenek erőt”.    

Pap Norbert beszámolója szerint Turbék pusztulása 1688 és 1692 között történt. A hosszú blokád alatt a település előbb leégett, lakosai elköltöztek. A blokád elején a türbét és a dzsámit felszentelték keresztény kápolnáknak, ezzel mintegy spirituálisan vissza is foglalták a területet az iszlámtól a keresztény Európának.

Az elmúlt hét évben több projekt, hazai és nemzetközi tudományos együttműködés részeként folyt a Szigetvár melletti Turbékon a hódolt Magyarország egyedülálló létesítményének, I. Szulejmán szultán sírkomplexumának kutatása. A vizsgálat a pécsi egyetem kutatóinak munkájával indult, és az elveszett zarándokközpont azonosításához vezetett. 2015-től az MTA BTK és a PTE kutatóinak együttműködésében, az NKFIH (OTKA) támogatásával zajlottak a feltáró munkák. 2017-ben kormányhatározat döntött a feltárt épületmaradványok és környezetük állami kézbe vételéről, a kutatások 2019. végi lezárásáról, egy leendő kulturális-turisztikai központ tervezésének megindításáról és az ehhez szükséges anyagi forrás rendelkezésre bocsátásáról.