?Bátor évad ez, színházi kihívásokkal teli? - mondta el Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház repertoárjáról. Mint ismeretes, öt nagyszínpadi és öt stúdiószínpadi előadással készülnek, köztük Petőfi Sándor János vitéze, Pilinszky János KZ oratóriuma vagy Maxim Gorkij Éjjeli menedékhely című darabjai is részei az idei színházi menüsornak. Megjegyezte, hogy ?komoly elvi indíttatások mentén készült el? a repertoár. Kiemelte a szeptember 27-én bemutatandó Tamási Áron-darab, a Vitéz lélek fontosságát, amely ?olyan derűt sugároz, ami sok ideig hiányzott a magyar színházból?. Igazi csemegeként említette a Tompos Kátya főszereplésével színpadra kerülő Johanna a máglyán című darabot, amelyet monumentalitása és oratórikus jellege miatt emelt ki. Az évad összeállításáról elmondta: tartalmaznia kell klasszikus és kortárs darabokat is, ebből a szempontból mind a Jordán Tamás-féle, mind az Alföldi Róbert vezette nemzeti színház repertoárja kifogástalan volt.Mint mondta,a nemzeti színháznak a kortárs darabokat illetően inkubátorként kell működnie. Rizikófaktorként említette a kortárs darabokat, hiszen azok fogadtatása bármilyen kimenetelű lehet.
Vidnyánszky Attila a színház-rendezésről és a színházról mint művészeti kifejezésformáról alkotott elképzeléseit is megosztotta a közönséggel. ?Nem hiszek a provokáció színházában. Szerintem ez tévút? - mondta. Meglátása szerint a brutális radikalizmus elfárad egy idő után; az edinburgh-i vagy avignon-i színházi fesztiválokon nagy sikert arató darabok és trendek a sokkhatásról szólnak, de számára ez a színházcsinálás nem járható út. A provokáció színházának másik betegsége az, hogy nem az igazságot ábrázolja. A provokáció mellett a negatív üzenetek túláradó szerepét is kifogásolta, úgy gondolja, ez torz képet teremt a valóságról. ?Nem a negatívumot kell ábrázolni, hanem büszkeséggel kell megszólalni és pozitív életszemléletet kell bevinni a színházba. Én a leégetett búzamezőben is a munkát látom? - mondta. Úgy ítéli meg, hogy ma nem trend az, ha a magyar emberről jót állít a művész, ő ezen szeretne változtatni. Saját színházát a költői jelzővel illette, emlékeztetett arra, hogy színházi nyelvújító munkásságát nemzetközi szinten is elismerték, amikor 2009-ben a beregszászi színházban futó a Három nővér és mások című rendezéséért Meyerhold-díjjal jutalmazták. ?Nem a szavakból indulok ki, ezáltal beszélem igazán különlegesen a színház nyelvét? - mondta. Úgy gondolja, hogy a színész szerepét fel kell értékelni, és színészközpontú színházat kell alkotni. Emlékeztetett arra, hogy az évad menüsorának összeállításakor figyelembe vette, hogy a színészek történetét szeretné elmesélni majd.
?Nem lehet anélkül rendezni, hogy ne vigyél bele ideológiát? - mondta. Meglátása szerint a Liberté ?56 című 110 perces filmjét azért bírálta a kritika, mert azt állította benne, hogy Kádár egy áruló volt, és nem szakmai alapokon hozott döntést akkoriban. Kiemelte: most van először olyan vezetés, aki nem kérdőjelezi meg a színház előtt a nemzeti szót. A jövő márciusban megrendezésre kerülő nemzetközi nemzeti színházak fesztiváljáról is beszélt a pódiumon Vidnyánszky Attila. Elmondta, hogy ez hiánypótló kezdeményezés, hiszen - az általa is méltatott - Gyulai Várszínház nyári fesztiválon kívül gyakorlatilag nincs nemzetközi kitekintésre lehetőséget biztosító színházi rendezvény Magyarországon. Sajnálatát fejezte ki, hogy míg nemzetközileg színházi nagyhatalomként vagyunk számon tartva, addig hazánkban nincs így, csupán két három színház kap kiemelt figyelmet.
