A szódavíztől az Excelen át a Mars-járóig – tizenöt világhírű magyar találmány

Jedlik Ányos: dinamó, szódavíz

A mechanikai energiából villamos energiát előállító (forgó) átalakító, vagyis a dinamó működési elvének 1861-es felismerése nem csupán a gépjárműipar szempontjából jelentett forradalmi áttörést. A kísérleti fizika hazai úttörőjeként számon tartott Jedlik Ányos ugyan keveset publikált, ám fizikatankönyvei így is korszakalkotó összefüggéseket mutattak be. Felfedezései eredményeként 1829-ben megalkotta az első villanymotort, amelyet villanydelejes forgonynak nevezett el. Kiemelkedő gyakorlati tevékenységének egy másik maradandó eredménye a szódavíz feltalálása, amely közvetlenül hozzájárult az első szikvízüzem létrejöttéhez is.

Bíró László: golyóstoll

A golyóstoll feltalálójaként világszerte ismert Bíró László újságíróként és festőként is dolgozott, így nem véletlen, hogy legnagyobb találmánya éppen egy íróeszköz lett. Első golyóstollal kapcsolatos szabadalmi bejelentését 1938-ban nyújtotta be, majd további kísérletekkel tökéletesítette az eszközt. A végleges változatot Argentínában fejlesztette ki és 1943-ban szabadalmaztatta, miután politikai okokból és származása miatt kénytelen volt elhagyni Európát. A golyóstoll az 1960-as évektől kezdve a világ szinte minden országában elterjedt. Érdekesség, hogy a golyós dezodor is Bíró László találmányának működési elvén alapul, így közvetve az ő kreativitásának köszönheti létrejöttét.

Dán Klára: számítógépes programozás

A világ első programozóinak egyike nő volt. Dán Klára a legendás matematikus, Neumann János és Julian Bigelow által fejlesztett MANIAC (Mathematical Analyzer, Numerical Integrator and Computer) nevű számítógép programozójaként dolgozott az 1940-es évek végén. Ez a gép a korszak egyik legfejlettebb számítógépe volt, amelyet többek között atomfizikai számítások elvégzésére is használtak, például a Los Alamos-i kutatások során. Dán Klára munkája úttörőnek számított, hiszen akkoriban a programozás még teljesen új tudományterület volt, és leginkább kézi kódírást, logikai tervezést, valamint a gépek működésének mély ismeretét igényelte. Munkásságával nemcsak a női programozók első generációjához tartozott, hanem maradandóan hozzájárult a modern számítástechnika alapjainak megteremtéséhez is.

Gábor Dénes: holográfia

A holográfia feltalálója, a Nobel-díjas fizikus, villamos- és gépészmérnök, Gábor Dénes 1947-ben alkotta meg azt az eljárást, amely alapjaiban változtatta meg a képalkotás technológiáját. A holográfia lényege, hogy a fény hullámtermészetét kihasználva képes háromdimenziós képet létrehozni egy tárgyról, így a látvány nem csupán síkbeli, hanem térbeli mélységet is tartalmaz. Felfedezése kezdetben nem aratott osztatlan sikert, mivel a kor technológiájával még nem volt lehetőség a módszer gyakorlati alkalmazására. Csak a lézer 1960-as évekbeli megjelenése tette lehetővé a holográfia széles körű elterjedését és fejlesztését. Gábor Dénes munkásságát 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el „a holografikus módszer feltalálásáért és fejlesztéséért”. Azóta a holográfia számos területen – a biztonságtechnikától a művészeten át egészen a digitális adattárolásig – fontos szerepet játszik, és mára világszerte ismertté vált.

Goldmark Péter Károly: színes televízió

Bár az 1906-ban született Goldmark Péter Károly a neves zeneszerző, Goldmark Károly dédunokaöccse volt, és maga is érdeklődött a zene iránt, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy igazi tehetsége a fizika és a műszaki innováció területén bontakozik ki. Miután 1920-ban Bécsbe költözött, néhány évvel később, 1926-ban már megalkotta a képmegjelenítésre alkalmas berendezést, amely a későbbi színes televízió előfutárának tekinthető. A fejlesztést folytatva 1940-re létrehozta a hagyományos színes tévé első prototípusát. A második világháború után tovább tökéletesítette technológiáját, amelynek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az ő eljárása tette lehetővé, hogy a világ a televízió képernyőjén keresztül követhesse az első ember Holdra lépését.

Irinyi János: biztonsági gyufa

Bár a tűzgyújtás művészete már az emberiség hajnalától foglalkoztatta az embereket, sokáig nem létezett rá biztonságos és megbízható megoldás. A 18. századtól kezdve számos kísérlet irányult egyszerűbb és kevésbé veszélyes gyújtóelegyek kifejlesztésére, ám a korabeli mártógyufák és dörzsfák továbbra is komoly tűzveszélyt jelentettek. A valódi áttörést Irinyi János hozta el, aki 1836-ban szabadalmaztatta a biztonsági gyufát. Találmánya csendesen, robbanás nélkül, mégis hatékonyan lobbant lángra. Anyagi források híján Irinyi eleinte nem tudta elindítani a tömeggyártást, ám néhány évvel később, 1840-ben megalapította az Első Pesti Gyújtófák Gyárát, amellyel találmánya végül széles körben is elterjedhetett.

Telkes Mária: napenergia

A magyar származású, Amerikában élő feltalálónőt találóan „Napkirálynőként” emlegették, hiszen munkásságával a napenergia kutatásában ért el kiemelkedő, maradandó eredményeket. A napenergia hasznosításához kapcsolódóan számos szabadalmat jegyzett, köztük egy különösen jelentőset: olyan berendezést alkotott, amely napenergia felhasználásával tengervizet alakított át ivóvízzé a lepárlás elvén. Ez az innováció később sok repülőgép-szerencsétlenséget túlélő pilóta életét mentette meg, hiszen lehetőséget adott ivóvíz előállítására a legnehezebb körülmények között is. Az 1900-ban született kutatónő az 1920-as években költözött az Egyesült Államokba, ahol tudományos és feltalálói pályáját kibontakoztatta. Élete alkonyán, 1995-ben tért vissza Magyarországra, és Budapesten hunyt el, hátrahagyva egy életművet, amely a fenntartható energiahasznosítás úttörőjeként őrzi nevét.

Dulovits Jenő: tükörreflexes fényképezőgép

Dulovits Jenő a fotótörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, aki alapjaiban formálta át a fényképezés világát. Ő alkotta meg a világ első tükörreflexes fényképezőgépét (SLR), amely új korszakot nyitott a pontos képkomponálásban. A tükörreflexes gép sajátossága, hogy a lencse mögött elhelyezett tükör a fényt a keresőbe irányítja, így a fotós pontosan azt látja, amit a kamera is rögzít majd. Dulovits Jenő ezen túl számos más, a fényképezést megkönnyítő találmányt is kidolgozott, többek között különféle objektívrendszereket és mechanikai újításokat, amelyek a képkészítés pontosságát és rugalmasságát növelték. Munkássága nemcsak a fényképezőgépek fejlődésére volt nagy hatással, hanem a modern fotográfia művészi és technikai színvonalát is jelentősen emelte.

Charles Simonyi: Word és Excel

Az 1948-ban született Simonyi Károly családjában a kutatói szenvedély és a kivételes logikai gondolkodás szinte öröklött tulajdonság volt: édesapja, Simonyi Károly fizikus 1951-ben építette meg az első magyar részecskegyorsítót. A fiatal Simonyit azonban már korán magával ragadta az informatika világa. Középiskolásként éjjeliőrként dolgozott egy számítógépes laborban, ahol szabadidejében rendíthetetlen kíváncsisággal és kitartással tanulmányozta a programozás alapjait. Tudatosan épített tanulmányainak és szakmai elhivatottságának köszönhetően karrierje gyorsan ívelt felfelé: 1981-től a Microsoft vezető fejlesztőjeként dolgozott, ahol meghatározó szerepe volt a Word és az Excel programok megalkotásában. Ezek a számítógépes alkalmazások máig a modern digitális munkavégzés alapjait jelentik.

Losonczi Áron: üvegbeton

A magyar innovációk sorában kiemelkedő helyet foglal el a fényáteresztő beton, vagyis a Litracon, amelyet 2001-ben Losonczi Áron talált fel. Találmányának lényege, hogy a betonba épített optikai szálak lehetővé teszik a fény áthaladását, ezáltal az anyag különleges, áttetsző hatásúvá válik. Ez az úttörő technológia az építőipar mellett a design és a művészet területén is új irányokat inspirált. A Litracon világszerte nagy figyelmet keltett, és a Time magazin 2004-ben az év egyik legjelentősebb találmányaként ismerte el.

Mester Endre: lágylézer és az azzal való gyógyítás

Mester Endre orvos és kutató 1965-ben kezdett el foglalkozni a lézerkutatással, felismerve a lézerfény gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit. 1974-ben alapította meg a Semmelweis Lézeres Kutatóközpontot, ahol intenzív kutatásokat folytatott a lézertechnikák orvosi felhasználásában. Az ő nevéhez fűződik a lágylézer kifejlesztése, valamint az ezzel való gyógyítás módszertanának kidolgozása, amely forradalmasította a fizioterápiát és a sebkezelést. Mester Endre munkássága révén a lágylézer ma már világszerte elterjedt a gyulladáscsökkentésben, fájdalomcsillapításban, szövetregenerációban, és számos orvosi területen hatékony kiegészítő kezelési módszerként alkalmazzák.

Bejczy Antal: Mars-járó

Az Egyesült Államokba kivándorolt fizikus és űrkutató a Mars-járó egyik megalkotója volt, amely a Mars-kutatás egyik legsikeresebb űrszondájának számít. Ő irányította a Mars-felderítő mérnöki csapatot, amely a NASA Sojourner nevű marsjáróját fejlesztette ki. A Sojourner 1997-ben landolt a Marson, és hetekig folyamatosan küldött értékes adatokat a felszínről, hozzájárulva a Mars geológiai és atmoszferikus ismereteinek bővítéséhez. A küldetés nemcsak a robotika és az űrtechnológia fejlődését segítette, hanem tudományos áttöréseket is hozott, például a Mars talajának összetételéről és a korábbi víz jelenlétére utaló nyomokról. Ez a munka alapját képezte a későbbi, sokkal összetettebb Mars-járó projekteknek, például a Spirit, Opportunity és Curiosity misszióknak, és jelentősen növelte az emberiség tudományos és technológiai ismereteit a vörös bolygóról.

Csorba György: rádiólokátor

Csorba György, matematikus, fizikus és tanár, 1928-ban mutatta be a rádiólokátort, egy olyan találmányt, amely képes volt levegőben és vízben mozgó tárgyak pontos földrajzi helyének meghatározására. Ez az eszköz alapjaiban változtatta meg a haditechnikai és navigációs lehetőségeket, hiszen a repülőgépek, hajók és más mozgó objektumok követését jóval pontosabbá és megbízhatóbbá tette. A rádiólokátor világszerte elismerést szerzett, és gyorsan alkalmazták katonai, polgári és tudományos célokra egyaránt. Felfedezése nemcsak a modern radar- és távközlési technológiák alapját képezte, hanem jelentős mértékben hozzájárult a repülésbiztonság, a tengeri navigáció és a meteorológiai megfigyelések fejlődéséhez is. Csorba György munkássága így egyszerre bizonyítja tudományos zsenialitását és gyakorlati vízióját.

Chudy József: a világ első távíró rendszere

Bár a neve kevésbé ismert, Chudy József volt a világ első távíró rendszerének feltalálója. A rendszere optikai és akusztikai jelek segítségével működött, azonban a széles körű elterjedést végül nem érte el, és a közismertséget helyette a Chappe-féle távíró szerezte meg, amely hasonló elven működött. Chudy József munkássága nem korlátozódott a technikára: ő szerezte az első magyar operát, a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsit, ezzel a magyar zenei életben is maradandó nyomot hagyott. Tudományos és művészi tevékenysége egyaránt azt bizonyítja, hogy széles érdeklődési körrel és kreatív tehetséggel rendelkezett, amely egyszerre bontakoztatta ki a technológiai innovációt és a kulturális örökséget.

Adorján János: a magyar repülés úttörője

Adorján János gépészmérnök a hazai repülés egyik úttörőjeként ismert. Pályafutása elején Párizsban szerzett tapasztalatokat, majd hazatérve Magyarországon elsőként tervezte meg és valósította meg saját repülőgépét és annak motorját hazai cégekkel együttműködve. Első sikeres felszállását 1910. január 10-én hajtotta végre, amivel történelmet írt: ő volt az első magyar pilóta, aki magyar tervezésű és gyártású géppel repült. Felfedezése és munkássága nemcsak a magyar repülés fejlődését indította el, hanem inspirációt jelentett a hazai mérnöki és technikai innovációk további fejlesztéséhez. Az általa létrehozott repülőgépek és motorok mérföldkőnek számítanak a 20. századi magyar repüléstörténetben, bizonyítva Adorján János kivételes mérnöki tehetségét.