Hol kezdődik a zenekar története?
Az együttesnek mélyre nyúlnak a gyökerei. Még gimiben megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék komolyabban foglalkozni a zenével. Akkor Fejér Misivel, Orosz Kristóffal és Szűcs Viktorral ?rokkoltunk? együtt. Aztán a gimis banda szétment, és egy kis időre mindenki ment a maga útjára. Néhány évvel később kezdtünk Misivel újra együtt zenélni. Pár üveg alsó polcos bor, két akusztikus gitár, és hadd szóljon! Számomra az volt a hét egyik fénypontja. És mivel náluk, a pincében voltak ezek a ?próbák?, Ágoston, Misi öccse is hamar csatlakozott hozzánk. Volt már négy-öt dalunk, amikor láttam a Budapest Open Mic Nights hirdetését, amelyben fellépőket kerestek. Bárki jöhetett, aki tudott húsz percet játszani, ezért jelentkeztem. Viszont éreztük, hogy a trió felállás nem az igazi, ráadásul hiányzott a régi csapat, így elhívtam Viktort, Kristófot és Szabó Zsoltot közreműködőnek. Ez volt az első Aurevoir koncert 2015. március 20-án. Később csatlakozott hozzánk Gelencsér Gábor és Pestalits Ambrus, úgyhogy a jelenlegi felállásában tavaly július óta működik a zenekar.
Honnan jön a népzene szeretete? Mi volt az első, meghatározó találkozásotok a népzenével?
Édesapám népzenész, ebben a közegben nőttem fel, így számomra ez a kapcsolat adott volt. Gyerekkoromban ez volt az a dolog, ami ellen lázadni lehetett, nem véletlen, hogy annak idején gitáron kezdtem tanulni. Számomra inkább az volt a meghatározó élmény, amikor rájöttem, hogy a népzene igazából nagyon jó dolog. Kár volt ellene lázadni.
Hogyan írnád le a zenéteket: mely stílusok a legmeghatározóbbak?
Ethno-beat-nek nevezzük. Az ?ethno? utal a táncházmozgalomra, a ?beat? a beatmozgalomra. Sokféle zenei stílusból merítünk, de ennek a két szubkultúrának a zenéje és a szellemisége hat ránk a leginkább.
Mit tartotok az eddigi legnagyobb sikereteknek?
Ezt nehéz megmondani. Kaptunk szakmai elismeréseket, csináltunk két lemezt, a koncertjeinken kisebb tömegek énekelnek megzenésített Radnóti-, József Attila- és Weöres Sándor-verseket, anyukák a dalainkra altatják el gyermekeiket, és még sok hasonló dolgot lehetne mondani. Ezek mind hatalmas eredmények számunkra, nem teszünk köztük különbséget.
Hogyan kerültetek kapcsolatba a Magyar Zeneműkiadóval?
Nóniusz Gábor keverte és masterelte az első lemezünket, ő kötött össze minket az MZK-val. Azóta kiadói és menedzsment szinten is együtt dolgozunk. Két lemez és nem kevés ? egyre jobb ? koncert az eddigi közös munka gyümölcse.
Milyenek voltak a visszajelzések az új, Kikötő című lemezetekkel kapcsolatban?
Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, a Hopsza című dal például felkerült a Halmos Béla Program 2018-as WOMEX válogatáslemezére. A közönség részéről is pozitív volt a fogadtatás, úgyhogy hamarosan neki is állunk az új anyagnak.
Miért jelentkeztetek az NKA Hangfoglaló Program Induló Előadói Alprogramjára? Sikerült elérni a tavaly ilyenkor kitűzött célokat?
Úgy gondolom, hogy egy kicsit még túl is teljesítettük a tavalyi céljainkat. A lemezen kihoztuk magunkból a maximumot, és egy zseniális fesztiválszezon van mögöttünk. Minden téren sokat fejlődtünk és reméljük, hogy a következő év is hasonlóan eseménydús lesz.
A mentorotok, Csorba Lóránt, a Lóci játszik frontembere néhány éve még maga is az Induló Előadók között volt. Milyen a kapcsolatotok vele, miben tudott leginkább a segítségetekre lenni?
Kifejezetten jó a kapcsolatunk Lócival, minden szempontból sokat segített. Nagyban előremozdította a zenekar munkáját a szakmai tanácsoktól kezdve a hasznos kapcsolatokon keresztül egészen addig, hogy énektanárhoz küldött.
Mik a terveitek a jövőre, hol láthatnak titeket legközelebb?
Fellépünk szeptember 20-án a Budapest Parkban a Paddy and The Rats vendégeként, erre a koncertre különösen készülünk. Emellett szeptember 22-én Budakeszin, 29-én pedig Székesfehérváron muzsikálunk. Mindenkit szeretettel várunk a koncertekre!
Liska Enikő
