A január 11-i hangversenyen elhangzik Moniuszko Halka-nyitánya és Szymanowski II. szimfóniája, a különleges lengyel művek mellett pedig felcsendül Mozart C-dúr versenyműve fuvolára és hárfára, amelyet a Jacques Zoon fuvola- és Vigh Andrea hárfaművész szólaltat meg.
Stanisław Moniuszko olyan szerepet játszott a lengyel zenetörténetben, mint Erkel Ferenc a magyarban. Kilenc operája közül az első és egyben legnépszerűbb a Halka, amelyet az első végigkomponált, prózai dialógusok nélküli lengyel romantikus opera. Zenéjében számos lengyel tánc (polonéz, mazurka, dumka) található. Az opera címszereplője, Halka parasztleány, akit szerelme, a főnemes Janusz elhagyott, hogy házasságot köthessen a magasabb rangú Zofiával. Halka nem tud belenyugodni szerelme elvesztésébe, elméje elborul, és az opera végén, Janusz és Zofia esküvője alatt folyóba veti magát.
Az est másik lengyel zeneszerzője Karol Szymanowski. Mint oly sok kortársa, ő is Wagner és Strauss hatása alatt kezdett komponálni, míg rá nem talált egyéni hangjára. Legjelentősebb ifjúkori alkotásanak egyikét, a változatos, népzenei fogantatású dallamokat is tartalmazó II. szimfóniáját 1911-ben, Varsóban mutatták be. Richard Strauss, Reger és Szkrjabin követőjeként művével kora modern törekvéseihez csatlakozott.
A két lengyel mű között Mozart C-dúr fuvola-hárfa versenye is felcsendül. Mozart pártfogója, Friedrich Melchior Grimm báró közbenjárására Guînes hercege fogadta az ekkor még csak 22 éves zeneszerzőt, aki lelkesen emlékezett meg a herceg fuvola-, valamint leánya hárfajátékáról. A herceg felkérésére komponálta fuvolára, hárfára és zenekarra írott háromtételes versenyművét.
A január 11-i koncerten a mű a holland fuvolaművész Jacques Zoon, valamint Vigh Andrea hárfaművész közreműködésével hallható. Zoon jelenleg a Luzerni Fesztiválzenekar és a Mozart Zenekar szólamvezetője. Emellett szólistaként Európa, Japán és az Egyesült Államok legkiválóbb együtteseivel lép fel, és vezető lemeztársaságokkal készít elismerő kritikákban részesülő lemezfelvételeket.
Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművésznő hangszerének vezető magyarországi megszólaltatója. Tanszékvezető a budapesti Zeneakadémián, az intézmény rektora. Évtizedek óta töretlen sikerű szólista és kamaramuzsikus, akinek művészetét számos hanglemezfelvétel örökítette meg.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekart nemzedékének egyik legsokoldalúbb képviselője, a lengyel dirigens, Łukasz Borowicz vezényli, aki 2007-től nyolc éven át a lengyel rádiózenekar zeneigazgatója. 2006 óta a Poznańi Filharmonikusok vezető vendég karmestere. Rendszeresen koncertezik élenjáró európai együttesekkel. Repertoárjának javát a lengyel zeneszerzők kompozíciói mellett elsősorban német, orosz, cseh és magyar művek alkotják. Eddigi 75 lemezfelvétele számos elismerő kritikát és ? többek közt ? három Diapason d?Or díjat is kapott.
Újévi jazz
2019. január 12., szombat este 19:30-kor az Olasz Kultúrintézet a Nemzeti Énekkar ad újévi hangversenyt. George Gershwin és Duke Ellington klasszikusai mellett Ellington Sacred Music című műve. A Nemzeti Énekkar és a Modern Art Orchestra mellett közreműködik Szőke Nikoletta, vezényel Somos Csaba.
Edward Kennedy ?Duke? Ellington (1899?1974) afroamerikai zenekarvezető, zongorista, zeneszerző a jazz és az amerikai zene egyik legnagyobb hatású személyisége volt. A Duke (herceg) becenevet gyermekkori barátai akasztották rá elegáns öltözete és arisztokratikus modora miatt. Hatása szinte felmérhetetlen. Legalább ezer kompozíció tulajdonítható neki. Az 1960-as évektől Ellingtont érdekelni kezdte a vallásos zene. Azzal kezdődött, hogy 1963-ban a chicagói afroamerikai kulturális fesztivál felkérésére egy oratóriumszerű művet írt, amelyben bensőséges hangulatú, vallásos dalok is szerepeltek. 1965 után további három ilyen templomi műve született, melyek előadásában az énekes és hangszeres szólisták mellett táncosok is közreműködtek. Duke című könyvében Derek Jewell azt írta a Szent Koncertekről, hogy ?ezekben a jazz elegyedik az európai templomi kórusmuzsika elemeivel? Duke elhatározta, hogy megalkotja saját Istent dicsőítő énekét, mely igen fontos volt számára.?
A Nemzeti Énekkar és a közreműködő vendégművészek is izgalommal várják a hangversenyt. ?Ez a darab így, ebben a formában, ezekkel az előadókkal még nem hangzott el soha. Amerika egyik legigazabb zeneszerzőjének, Duke Ellingtonnak a darabja inspirálta a koncertet. Nagyszerű zenék fognak elhangzani.? ? mondja Fekete-Kovács Kornél, a Modern Art Orchestra vezetője.
Forrás: nfz.hu
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
