Leonardo da Vinci valódi reneszánsz ember volt: egyszerre művész, tudós, feltaláló és még illatszakértő is. Bár ez az oldala nem annyira közismert, mint világhíres munkái, sokat foglalkozott az illatok tudományát. A franciaországi Amboise-ban található Château du Clos Lucéban kiállítást is rendeztek a témában, Leonardo da Vinci és a reneszánsz parfümjei címmel.
A kiállítás Konstantinápolyban indít, ahol Leonardo fiatal anyja, Caterina a 15. században feltételezhetően rabszolgasorba került. Caterina története megosztó téma a tudósok körében, és a kiállítás egyik kurátora, Carlo Vecce tavaly címlapokra is került az elmélethez kapcsolódó kutatásaival.
Az első terem a bizánci főváros parfümjeinek különböző felhasználási területeit veszi számba, ahol a piacokat is olyan fűszerek illata lengte be, mint a mirha, a fahéj, a bors és a pézsma. A második részben velencei parfümreceptkönyvek láthatók, míg a harmadik szoba Leonardo szülőhelyének, Toszkánának az illataira fókuszál.
Tudósként Leonardót nagyon érdekelték a parfümök: a 15. századi Olaszországban népszerű parfümöket vásárolt, majd feljegyezte összetevőiket. Terjedelmes, rajzokkal kiegészített írásokban foglalkozott a témával, amelyekben többek között az illatkivonási és lepárlási módszereket dokumentálta. Akkoriban az illatanyagokat általában parfümégetőkkel terjesztették, és úgy tartották, hogy az illatok kivédik a betegségeket, de bőrre és ruhákra is kenték őket, hogy elfedjék a kellemetlen szagokat.
A kiállítás látogatói megszagolhatják az egyik leghíresebb festményén, a Hölgy hermelinnel című képen látható fekete borostyánlánc másolatát is, amelyből egy illatosított változatot készítettek.
A Château du Clos Lucé egyébként tökéletes választás volt a tárlathoz, mivel ez volt Leonardo végső lakhelye is. 1516-ban I. Ferenc francia király hívta meg Amboise-ba, aki legendákat hallott a sokoldalú olaszról. Három évvel később Leonardo átadta füzeteit és vázlatait tanítványának, Francesco Melzinek, majd 1519. május 2-án meghalt a kastélyban.
A cikk forrása itt olvasható.
