48017094_57172415ba48fc2bc7c2e57f41b7032a_wm.jpg

Leonardo da Vinci az illatok tudományát is tanulmányozta

Parfümökkel is kísérletezett, és saját illatokat készített virágokból és gyümölcsökből.

Leonardo da Vinci valódi reneszánsz ember volt: egyszerre művész, tudós, feltaláló és még illatszakértő is. Bár ez az oldala nem annyira közismert, mint világhíres munkái, sokat foglalkozott az illatok tudományát. A franciaországi Amboise-ban található Château du Clos Lucéban kiállítást is rendeztek a témában, Leonardo da Vinci és a reneszánsz parfümjei címmel.

A kiállítás Konstantinápolyban indít, ahol Leonardo fiatal anyja, Caterina a 15. században feltételezhetően rabszolgasorba került. Caterina története megosztó téma a tudósok körében, és a kiállítás egyik kurátora, Carlo Vecce tavaly címlapokra is került az elmélethez kapcsolódó kutatásaival.

Az első terem a bizánci főváros parfümjeinek különböző felhasználási területeit veszi számba, ahol a piacokat is olyan fűszerek illata lengte be, mint a mirha, a fahéj, a bors és a pézsma. A második részben velencei parfümreceptkönyvek láthatók, míg a harmadik szoba Leonardo szülőhelyének, Toszkánának az illataira fókuszál.

Tudósként Leonardót nagyon érdekelték a parfümök: a 15. századi Olaszországban népszerű parfümöket vásárolt, majd feljegyezte összetevőiket. Terjedelmes, rajzokkal kiegészített írásokban foglalkozott a témával, amelyekben többek között az illatkivonási és lepárlási módszereket dokumentálta. Akkoriban az illatanyagokat általában parfümégetőkkel terjesztették, és úgy tartották, hogy az illatok kivédik a betegségeket, de bőrre és ruhákra is kenték őket, hogy elfedjék a kellemetlen szagokat.

A kiállítás látogatói megszagolhatják az egyik leghíresebb festményén, a Hölgy hermelinnel című képen látható fekete borostyánlánc másolatát is, amelyből egy illatosított változatot készítettek.

A Château du Clos Lucé egyébként tökéletes választás volt a tárlathoz, mivel ez volt Leonardo végső lakhelye is. 1516-ban I. Ferenc francia király hívta meg Amboise-ba, aki legendákat hallott a sokoldalú olaszról. Három évvel később Leonardo átadta füzeteit és vázlatait tanítványának, Francesco Melzinek, majd 1519. május 2-án meghalt a kastélyban.

A cikk forrása itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Jön a Leonardo-film, de nem DiCaprióval

Bár igen stílusos lett volna, valószínűleg nem a névrokon hollywoodi sztár közreműködésével fog megvalósulni az életrajzi film a reneszánsz mester, Leonardo da Vinci életéről.

A Ruben Brandt alkotója Leonardo da Vincivel is művészi párbeszédet folytat

A padlótól a plafonig képek sorjáznak: érdekes, borzongató portrék, ismerős kompozíciók, furcsa gesztusok, különös lények. Mindez egy templom és egy börtön szomszédságában, egy budapesti lakásban, ahova gótikus ablakokon ömlik be a fény. Milorad Krstić és Roczkov Radmila otthonában mintha létezne az őszinteségnek egy olyan szintje, amely ténylegesen látni hagyja, mire gondol egy másik ember, mi van a fejében, milyen kérdések, gondolatok, játékok foglalkoztatják, és milyen logikája van annak a sajátos humornak, amellyel szerethetővé és főként érdekessé rajzolja a mindenséget.

A világ legnagyobb olasz reneszánsz kiállítása nyílik a párizsi Louvre-ban

A világon a legnagyobb, olasz reneszánsz remekműveket bemutató kiállítás nyílik szerdán Párizsban: a Louvre múzeuma a saját gyűjteményével együtt állítja ki a nápolyi Capodimonte Múzeum mintegy hetven remekművét.

Több mint fél évezred után újra összeillesztettek Milánóban egy kora reneszánsz szárnyas oltárt

Újra összeillesztették Piero della Francesca kora reneszánsz itáliai festő egyik szárnyas oltárának tábláit, amelyeket eddig több különböző múzeumban őriztek.