A Dél-afrikai Köztársaság által körülvett mai Lesothót megalapító szotó és nguni törzsek a XIX. század elején telepedtek le az ország mai területének északnyugati részén. A zulu törzs elől menekülve 1824-ben a szoto nagyfőnök a hegyekben talált menedéket, ahonnan ellen tudott állni a külső támadásoknak. 1842-ben Mosheshoe Anglia segítségét kérte a támadásokkal szemben, s ez az angol befolyás növekedését eredményezte. 1868-ban a terület Bászutóföld néven brit protektorátus lett, majd 1871-ben Fokföldhöz csatolták. Az 1879-ben kirobbant felkelés hatására 1884-ben ismét protektorátusi státust és korlátozott autonómiát kapott. 1907-től az értelmiséget és a kereskedelmi elit csoportjait tömörítő szervezetek jöttek létre, újságokat adtak ki, amelyeket 1922-ben dél-afrikai nyomásra betiltottak. A II. világháború után alakultak meg az első politikai pártok, 1952-ben a Basotho Kongresszus Párt (BCP), 1958-ban pedig a Basotho Nemzeti Párt (BNP). A hatvanas évek elején a különféle mozgalmak és szervezetek a függetlenség kivívására egységfrontot hoztak létre. 1965-ben kidolgozták az ország alkotmányát, 1966. október 4-én pedig kikiáltották a független Lesothói Királyságot, s a király jogkörét a reprezentatív feladatok ellátására korlátozták.
