A kísérletezés köré épül az idei Liszt Ünnep programja
Október 8-án kezdődik, és egészen 22-ig tart a Liszt Ünnep, amely névadója kísérletező szellemében idén is új nézőpontokat kutat, műfajokat elegyít és egymástól távoli világokat kapcsol össze.
A Liszt Ünnep klasszikus zenei programjában jól kiegészíti egymást a fajsúlyos zenei hagyomány és napjaink kísérletező, műfajhatárokat átlépő gondolkodása – írják a szervezők. A világ egyik legkiválóbb kortárs zenei együtteseként számontartott, a kilencvenéves Steve Reich előtt tisztelgő London Sinfonietta koncertjén például egy Radiohead-dalok által inspirált darab is felcsendül, a vendégművészként csatlakozó Gyémánt Bálint pedig a legendás Electric Counterpointot szólaltatja meg a Zeneakadémia színpadán.
Később a Magyarországhoz több szálon is kötődő The Cleveland Orchestra érkezik a Müpába Franz Welser-Möst vezényletével, aki huszonötödik, egyben utolsó évadát tölti az együttes élén, ezzel csak parányi mértékben lekörözve egyik legendás elődjét, a világhírű együttest 1946 és 1970 között irányító Széll Györgyöt. A műsorban egy Martinů- és egy Brahms-szimfónia mellett Liszt Orfeusza is helyet kapott.
A georgiai zene sajátos hangja szólal meg Vakhtang Kakhidze nagy ívű, Európa számos nagyvárosában kirobbanó sikert arató Requiemjében. A produkcióban a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Cantemus Vegyeskar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság mellett a Rustavi Ensemble és a Chanters Quartet gondoskodik a fülbemászó georgiai tónusok autentikus megjelenítéséről.
A fesztivál klasszikus zenei programját a névadó komponista egyik legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus című oratórium előadása koronázza meg. A Pannon Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar és a nemzetközi szólistagárda Kesselyák Gergely vezényletével, teljes terjedelmében szólaltatja meg a művet – a produkció előbb a bécsi Musikvereinban, majd október 22-én a Müpában hangzik el.
A könnyűzenei kínálatban helyet kapott a nemzetközi elektronikus zenei színtér egyik legnagyobb hatású formációja, az Autechre is, amely a Magyar Zene Házában lép fel – szokásukhoz híven kivilágítatlan teremben.
A 2022 óta jelentkező Isolation Budapesten, a Liszt Ünnep, a Müpa és az Akvárium Klub közös fesztiválján mások mellett a pszichedelikus popot és acid technót ötvöző francia Walter Astral, a neosoult alternatív rockkal vegyítő berlini Prismala, a francia–kubai gyökerekből építkező Charlotte Colace, valamint az elektronikus tánczene megannyi ágában kalandozó lengyel Jeszcze lép fel.
Az irodalom kedvelői a tavalyi Margó-díjas Tóth Marcsi estjén találkozhatnak az Erdő van idebenn szerzőjével, majd az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál költözik a Nemzeti Táncszínház falai közé. A magyar irodalom meghatározó alkotói mellett olyan nemzetközi szerzők is részt vesznek az eseményen, mint Bernardo Atxaga, Mart Kivastik, Grzegorz Musiał, Beatriz Serrano, Steinunn Sigurðardóttir és Karin Smirnoff. A fesztiválon tizenkettedik alkalommal adják át a Margó-díjat, és számtalan könyvbemutatóra is sor kerül. A jubileumi programban Sebő Ferenc életműve előtt tisztelegve fellép a MORDÁI, élőben is megszólalnak a Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéhez készült zeneszámok, az Őszi Margót pedig végül az elmúlt 15 évet felidéző zenés irodalmi időutazás zárja.
A képzőművészeti programok egy-egy hétköznapi vagy sokáig kevéssé látható témára irányítják rá a figyelmet. A Ludwig Múzeum Walk This Way. A gyaloglás művészete című kiállítása azt kutatja, miként válhat a séta a megismerés, a gondolkodás és a művészi alkotás eszközévé, és hogyan nyithat új perspektívát a minket körülvevő fizikai és társadalmi terekre. A Magyar Nemzeti Galéria Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című kiállítása olyan alkotók történetét állítja középpontba, akiknek művészi pályáját a kor társadalmi és intézményi korlátai egyaránt nehezítették. A többek között Anna Margit, Dénes Valéria, Ferenczy Noémi és Lesznai Anna munkáit is felvonultató tárlaton több mint ötven kevésbé ismert művész alkotásai is láthatóak lesznek.
Címlapfotó: Pályi Zsófia/Müpa
