Sikeres évet zárt a Ludwig Múzeum: 8 időszaki, 8 popup kiállítás, 3 külföldi szereplés, GFAA-díjazás, Múzeumpedagógiai Nívódíj, Év Múzeuma jelölés, valamint rekordszámú gyűjteményi kölcsönzés szerepel a 2019-es mérlegen. A 2020-as év pedig hasonló izgalmakat ígér: a kortárs hálózatosság az idei év fókusza.
A különféle évfordulók tematizálták az előző évet a Ludwig Múzeum életében: kiállításokkal emlékeztek meg a Bauhaus 100. és az Iparterv 50+ évfordulóiról, sőt volt egy nagyon izgalmas kezdeményezése is a múzeumnak. Fennállásának 30. évfordulója alkalmából 8, kéthetente cserélődő popup tárlatokkal kedveskedett a látogatóknak, amelyek során mélyebben megismertük milyen munka zajlik a kulisszák mögött.
A Signal című kiállításon a szlovák képzőművészet konceptuális és posztkonceptuális tendenciáit ismertük meg, a Bosch+Bosch tárlat pedig a vajdasági neoavantgárd mozgalmakhoz hozott minket közelebb.
Hatalmas sikere volt a Király Tamás életművéből rendezett Out of the box című kiállításnak. A művész első nagyszabású retrospektív bemutatója a divat, a film, a színház, a performansz és a képzőművészet találkozási pontja volt.
Az aacheni Ludwig Nemzetközi Művészeti Fórum és a bécsi MUMok – a Modern Művészeti Múzeum Ludwig Alapítvány – együttműködésében jött létre a Mintázat és dekoráció című kiállítás, ahol az európai közönség először találkozhatott a változatos és sokrétű Pattern and Decoration mozgalom ilyen nagy léptékű feldolgozásával.
A héten még megtekinthetjük az Esterházy Art Award shortlistásainak műveiből rendezett kiállítást is, amely hiteles képet fest a magyarországi fiatal kortárs képzőművészeti életről.
A 311 nyitvatartási napon 106.000 látogató kereste fel a múzeumot. A Ludwig 530 programján közel 13.500 személy vett részt. Ezek között olyan különleges események is szerepeltek, mint a Ludwig Lounge, az Art&Wine sorozatok vagy az exkluzív tárlatvezetések, amelyeken elismert szakemberek, írók, költők, zenészek kalauzolták a látogatókat. A tárlatvezetéseken összesen 2800-an voltak.
260 múzeumpedagógiai foglalkozásán összesen 6200 fő vett részt. A Múzeumpedagógiai Módszertani Központ 22 szakmai programot szervezett, amelyek között voltak konferenciák, műhelyek, továbbképzések, szakmai napok és önkéntes felkészítő program is. A hazai múzeumpedagógia legrangosabb díját, a Múzeumpedagógiai Nívódíjat nyerte el az intézmény SZÍN/FORMA/TÉR/FÉNY című tábora.
A külföldi szereplések között kiemelkedik Az áthágás technikái című kiállítás. Ez a hatvanas-hetvenes évek magyar neoavantgárd mozgalom felforgató gyakorlatait tárta fel a római közönség számára. A római közönség a Ludwig Múzeum videógyűjteményéből is láthatott idén egy válogatást a Museo D’arte Contemporaneában, a Velencei Képzőművészeti Biennálén pedig Waliczky Tamás Képzelt kamerák című projektjével szerepeltünk.
A Ludwig Múzeum megjelent egy szélesebb közönség számára is a Budapest Parkban, ahol Benczúr Emese Feel című művét láthattuk. Az installáció a látássérültek felé érzékenyítette a nézőket.
2019-ben négy kötetet adott ki a múzeum. Készült katalógus a Bauhaus100 és az Iparterv50+ című kiállításokhoz, Waliczky biennálés projektjéhez, valamint a Nyelvrokonok című, észt-magyar kortárs művészeti tárlathoz is.
Tavaly a Ludwig Múzeumnak 40 külföldi intézménnyel volt valamiféle együttműködése. Az EMMI támogatásával megalapította az ARTtransfer díjat a kortárs művészet közvetítésének elismerésére.
Az intézmény gyűjteménye az elmúlt évben 25 tárggyal gyarapodott. Összesen 181 műtárgyat készítettek fel és adtak kölcsön nemzetközi és magyar múzeumok számára. Ezek a műtárgyak 34 kiállításon, 19 helyszínen jelentek meg.
A 2020-as év első kiállítása az internet kapacitásának potenciális végét vetíti előre. A The Dead Web – The End az internet összeomlásának gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja. Ezzel szinte párhuzamosan láthatjuk Waliczky Tamás Velencében bemutatott projektjét. A Képzelt kamerák-ban a művész 23, digitális technikával tervezett, de analóg módon működő fantáziakamerája és animációi lesznek láthatók. Ezek egyszerre nyújtanak esztétikai élményt és gondolkodtatnak el a technikai fejlődés elfeledett és a művészi gondolkodás által feleleveníthető alternatíváiról.
Az áprilisban nyíló Slow Life – Az élet lassú tempóban egy állásfoglalás és közvetlen reakció napjaink égető globális kérdéseire. A művek a lassulásról, a nem-növekedésről, a minimalizmusról, a jelenlegi struktúrák újragondolásának szükségességéről szólnak. Szintén áprilisban megújul a Ludwig Múzeum állandó kiállítása is, amely ezúttal az Időgép címet kapja majd. Az új tárlat a kronologikus rendet megfordtva a jelenből tekint a múlt felé.
Az egyensúly megtartása a német Telekom művészeti gyűjteményéből válogat, intenzív betekintést adva annak koncepciójába, amelynek fontos elemei a humor, az elevenség és a dinamizmus.
Lesz idén is évfordulós kiállítás: Konok Tamás 90. születésnapja előtt tisztelegnek a hét évtizedet felölelő életmű bemutatásával.
Az évet az októberben nyíló BarabásiLab: Rejtett mintázatok projekt zárja. A hálózatkutatás atyja, Barabási-Albert László elméletét tárják a látogató elé. Barabási hálózattérképei amellett, hogy modelleznek, vizualizálnak és feltéképezik az összefüggéseket, esztétikai élményt is nyújtanak. A kiállításon az adatvizualizációkon és adat-szobrokon kívül a globális művészeti háló is látható lesz. Ez bemutatja a múzeumok és a galériák közötti kapcsolatokat az egész világon, valamint a hálózatban megjelenített összes művész mozgását az elmúlt 40 évben.
A Velencei Építészeti Biennálén az Othernity című projekttel szerepelünk majd, amely a felelős, fenntartható építészeti viselkedésmódot próbálja szemléltetni. A projekt 12 emblematikus budapesti modern épület újragondolására 12 közép- és kelet-európai építészirodát hívott meg. A kiállításon az eredeti épületek egyedi értékei és az új, olykor szokatlan innovatív eredmények egymás mellett lesznek láthatók.
A Ludwig Múzeum idei évének kiemelt programjai között szerepel a MAPS2020 konferencia, amelyet a The Dead Web kiállításhoz kapcsolódva szerveznek meg, valamint a májusi Nyílt tér. Közösség, művészet, nyilvánosság című pályázat, amelynek célja az egyén és a közösségek életminőségének javítása a művészet eszközeivel.
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
