fbpx

Ma van az emlékhelyek napja

Országszerte közel hatvan helyszínen zajlanak programok. Az ünnepélyes megnyitót Székesfehérváron tartották.

A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója szerint emlékhelyek nélkül nem épülhet erős nemzettudatú Magyarország.

Móczár Gábor erről Székesfehérváron, a Romkertben, az emlékhelyek napja országos rendezvénysorozat vasárnapi nyitó sajtótájékoztatóján beszélt. A főigazgató rámutatott, hat éve azért indították el a kezdeményezést, hogy a magyar történelem megkerülhetetlen helyszínei közötti kapcsolatot szorosabbra fűzzék, s ezáltal még jobban beépítsék azokat az országos közvélemény tudatába.

Móczár Gábor
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Idén közel 60 helyszínen zajlanak programok, s több tízezren fordulnak meg a rendezvényeken.

A sajtótájékoztatón mutatta be Hergár Eszter, a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark – Nemzeti Emlékhely megnevezéssel kibocsátott, kétezer forint névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmet, amely a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat nyolcadik eleme.

Az emlékhelyek napja Székeshehérváron
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Az igazgató elmondta, hogy az ópusztaszeri emlékpark alapításának 50. évfordulója alkalmából jelent meg az emlékérem, amelyet Szabó Virág szobrászművész tervezett. Az emlékérme-sorozat a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, azóta a Debreceni Református Nagytemplom és Kollégium, Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi nemzeti emlékhely, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhely szerepelt rajta.

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Hergár Eszter közölte, hogy az érme előoldalán központi motívumként az emlékparkban található millenniumi Árpád-emlékmű részlete látható, illetve itt vannak a hivatalos fizetőeszközök kötelező alaki kellékei is. A hátoldalán az emlékpark emblematikus elemei: a monostor alaprajza, az Árpád-emlékmű és a rotunda ábrázolása jelenik meg erdős tájképpel. Az emlékérme ezúttal is korlátozott, 10 ezer darabos példányszámban jelenik meg.

Cser-Palkovics András polgármester megtisztelőnek nevezte, hogy

a székesfehérvári Romkert kapta tavaly az Év emlékhelye-díjat.
Cser-Palkovics András
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Elmondta, e hely a nemzet bölcsője, a magyar történelem több száz évét meghatározó helyszín, és nagy felelősség a fenntartónak, hogy méltóvá tegye ehhez.

Ezért indult el az Árpád-ház program, amelynek keretében zajlik a múzeum főépületének felújítása, valamint a kőtár kialakítása, de a végcél a nemzeti emlékhely méltó helyreállítása.

Az emlékhelyek napja Székeshehérváron
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

A városvezető bejelentette, hogy fontos év lesz 2022 az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulója miatt, az MNB-vel közös kezdeményezésük jóvoltából emlékpénz készül erre az alkalomra.

A programok további csaknen hatvan helyszínen zajlottak.

A Salgótarjáni utcai zsidó temető az emlékhelyek napján

Chapó Ibolya történész, idegenvezető Weiss Manfréd síremlékét mutatja be egy szervezett túra résztvevőinek a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben.

Síremlékek a zsidő temetőben
Fotók: MTI/Bruzák Noémi
A Nemzeti Sírkertben Így szerettek ők címmel irodalmi estet tartottak.
Simon Kornél, Rudolf Péter és Gryllus Dorka
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Salgótarjánban Szabó Tamás szobrászművész 1992-ben állított emlékművénél ünnepeltek.

Az egykori Vásártéren 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért. A karhatalom képviselői, valamint szovjet katonák tüzet nyitottak a fegyver nélküli tömegre. A sortűznek levéltári források szerint 49 halálos áldozata és 80 sebesültje volt.

Korabeli fényképeket néznek érdeklődők a salgótarjáni December 8. téren az emlékhelyek napján
Fotók: MTI/Komka Péter
Pietro della Vecchia: A búcsú című festménye Eszterházán

Pietro della Vecchia (1603-1678) a velencei seicento illusztris képviselője, a Szent Márk bazilika festője több mint 350 éves festményét mutatták be a fertődi Esterházy-kastélyban.

Dr. Tóth Áron, a fertődi Esterházy-kastély művészettörténésze
Fotó forrása: Eszterháza Fesztiválközpont

A feltételezhetően Vergilius Aeneas eposzából Didó királynő búcsújelenetét ábrázoló festményt Pietro della Vecchia 1650-1670 körül készítette. A korra jellemzően az ókori történet szereplőit barokkos ruhákban ábrázolja a festőművész, széles, tollas kalappal, aranybrokát királynői köpennyel a 17. század képi világát tükröző megfogalmazásban – hangzott el a két alkalommal megtartott művészettörténészi előadáson.

Fotó forrása: Eszterháza Fesztiválközpont

A kastély levendulakertjében tartott levendulaszüret és gyógynövénytúra a szabadban tartott népszerű családi kézműves foglalkozással egészült ki ezen a napon. 

Balassagyarmaton Tyekvicska Árpád történész tartott előadást a Vármegyeházán.

Nógrád vármegye székhelye volt, így az épület a város egykori közigazgatási szerepének mementója. Itt zajlott 1919. január 27-én az a közalkalmazotti gyűlés, amely a csehszlovák igazgatás kiépítésével szembeni ellenállás szimbolikus eseménye volt. A megszálló csapatok január 29-i kiveréséért a város a Civitas Fortissima címet kapta.

MTI/Komka Péter

Nyitókép: Síremlékek a zsidő temetőben. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A rovat további cikkei