Az Iparművészeti Múzeum által szervezett Luxus és elegancia: Műgyűjtők és mágnások otthonai a századfordulón elnevezésű séta a Városligeti fasor végén, a liget közvetlen közelében található Kőrössy-villából indult. A Király utca meghosszabbításában elnyúló, négy sorban elültetett vadgesztenyesorral szegélyezett promenád, a Városligeti fasor a belvárost köti össze a ligettel. Az egykori szőlőültetvények és gyümölcsösök helyén a városatyák nyaralóövezetet szerettek volna kialakítani, ezért viszonylag nagy méretű telkekre parcellázták fel a területet a 18. század végén, és azt is kikötötték, hogy az épületet nem lehet közvetlenül az út mellé építeni, csak hátrébb, az előkert mögé.

A Kőrössy-villa, Városligeti fasor 47–49.
Ide, a Városligeti fasorba, szecessziós stílusban tervezte meg Kőrössy Albert Kálmán építész a saját villáját, növényi motívumokkal, állatokkal, allegorikus alakokkal dúsan díszítve.

A telken, a főépület mögött lóistálló és iroda is felépült, de az igazi látványosság a villa, amelyet nemrég újítottak fel. A homlokzatán három különleges ablakformát is láthatunk, köztük az ómega formájút két oldalról a szecesszió kedvenc madarai, pávák fogják közre. A tekergő virágindákon és mitológiai alakokon túl az oromzat tetején a festészet, szobrászat, építészet allegorikus alakjait ábrázoló dombormű van, köztük az építészet megtestesítője maga a tervező és egyben tulajdonos, Kőrössy Albert Kálmán, aki a kezében épp e villa modelljét tartja. 

A Kőrössy-villa

Az építész egykori villáját a korszak legismertebb üvegfestő művésze, Róth Miksa által készített festett üvegablakok díszítik, de még a lépcsőház korlátján is a szélben lágyan ringó íriszek fogadják a látogatót. Sajnos a villa belső berendezési tárgyai eltűntek, de a pazar épület önmagában is lenyűgöző. A Kőrössy-villa jelenleg egy telken található Klösz György, a magyarországi városfotózás úttörőjének historizáló villájával.

A Kőrössy-villa belső lépcsőkorlátja

A szecessziós építészet másik kiemelkedő mestere Jakab Dezső – akinek a neve egybeforrt társával, Komor Marcelléval –, testvére, dr. Jakab László megrendelésére egyedül tervezte meg a legendás Liget-szanatóriumot.

Az egykori Liget-szanatórium épülete, Benczúr utca 47.
Az E alakú épületben a kényelemre és a fényűzésre fektették a hangsúlyt, szállodai ellátást biztosítva a beutaltaknak.

Az első magyar orvos házaspár, a már említett dr. Jakab László és dr. Rácz Hanna által vezetett intézmény kiemelkedő színvonalú ellátásával hamar népszerűvé és elismertté vált. Itt kezelték Csáth Gézát, Krúdy Gyulát is, de a már nagybeteg Ady Endrét is ide szállították 1919 januárjában. Sajnos segíteni már nem tudtak rajta, itt hunyt el. Ennek emlékét a homlokzaton elhelyezett tábla és emlékszoba is őrzi.

A Liget-szanatórium homlokzati erkélye

Az épület, amely jelenleg irodaházként működik, kívülről a kevésbé feltűnő homlokzatú szecessziós épületek közé tartozik, bár a kovácsoltvas erkélykorlátok, a geometrikus mintázatú Zsolnay-csempesorok elegáns megjelenést kölcsönöznek az épületnek. A belső díszítés annál gazdagabb: eozinmázas virágok, madarak, kovácsoltvas virág- és pávamintás lépcsőkorlátok, virágmintás festett mennyezet fogadja a belépőket, szerencsére mind a mai napig.

A közeli Bajza utcában a hazai építészet másik elválaszthatatlan párosának, Bálint Zoltánnak és Jámbor Lajosnak két kiemelkedő, de egymástól egészen eltérő szecessziós épülete található.

A Lederer-ház, Bajza utca 42.
A Lederer-ház építtetője és egyben névadója a dúsgazdag Lederer testvérpár, Artúr és Károly volt.

A főleg mezőgazdaságból származó vagyonukból a viszonylag szűk saroktelekre saját maguk számára impozáns palotát, másrészt bevételt hozó bérlakásokat is szerettek volna felépíttetni. A Bálint–Jámbor tervezőpáros bravúrosan alakította ki az épületet: nem a megszokott vízszintes tagolással választotta el egymástól az épületrészeket, hanem függőlegesen osztotta meg a funkciókat. Külön díszes bejáratot kapott a palota, míg a bérlők az Aradi utca felőli fronton egy egyszerű kapun léphettek be a házba.

A Lederer-ház díszes kapuja

 A bérlakások átnyúlnak a palota fölé, az ablakosztások, a lábazat, az ereszcsatorna vonala kijelöli az épületen a funkciók határát, mégis egységes képet nyújt a homlokzat. A Bajza utca felőli homlokzat legfelső sávjában Kernstock Károly rajzai alapján készült mozaikfríz húzódik, talán mondani se kell, hogy Róth Miksa műhelyének a remeke. Az épület belülről is pazar megjelenésű volt, a tervezőpáros csodás összművészeti alkotást hozott létre. Az épületet a Lederer család még 1935-ben adta bérbe a Szovjetuniónak.

Jelenleg az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete található benne, ezért ritkán jut be látogató.
A Lederer-ház és a Baruch-ház egymás szomszédságában

A Bajza utca másik szecessziós épületét, a Lederer-ház közvetlen szomszédságában található Baruch-házat ugyanaz a Bálint Zoltán–Jámbor Lajos tervezőpár jegyzi, mint az előbbit. A két ház közötti különbségek az eltelt időnek és természetesen a megrendelők eltérő kívánságainak köszönhetők. Nyolc év a szecesszió történetében is sok, az 1899-ben felépült Baruch-ház még historizáló jegyeket is tükröz, míg az 1907-ben elkészült Lederer-ház már az art nouveau stílusának kiforrott példája.

A Baruch-házra mondta Walter Crane angol szecessziós festő, hogy a magyar főváros legszebb épülete.

Baruch Samu marosvásárhelyi származású földbirtokos, gyártulajdonos, nagykereskedő volt, aki az Andrássy útról költözött át Bajza utcai vadonatúj palotájába.

A Baruch-ház, Bajza utca 44.

A homlokzaton neogótikus és neoreneszánsz jegyek mellett az igen dús növényi ornamentika a meghatározó, amely a maga idejében rendkívül modernnek hatott a historizáló paloták között. A szecessziós belső kialakításért ennél az épületnél is a tervezők feleltek.

Weiss Manfréd egykori villája, Andrássy út 116.

A séta következő állomása már az Andrássy úton található. A nevezetes Weiss család palotái egymás szomszédságában találhatók. Egyetlen hatalmas telken három palota is felépült, kettő az Andrássy, egy a Lendvai utcára nyílott.

Weiss Manfréd egykori villájának faragott belső lépcsője

Weiss Manfréd egykori palotájában, amelyet Kallina Mór tervezett, jelenleg szálloda működik. Nevét a csepeli gyáros korán elhunyt, szeretett feleségéről, Alice de Wahlról kapta. A szállodában az eredeti fa lépcsősor, illetve a modern fali poszterek emlékeztetnek a Weiss-örökségre.

Poszterrészlet az egykori Weiss-villából, a jelenlegi Alice Hotelből
Az Andrássy út túloldalán pedig a nevezetes Herzog család palotája található.

A Ray Rezső által tervezett historizáló palotában a dohánytermeléssel foglalkozó báró Herzog Mór Lipót lakott családjával. Érdekesség, hogy a Weiss és a Herzog családok rokonságba kerültek egymással, hiszen Weiss Manfréd fia, Alfonz Herzog Erzsébetet, Herzog Mór Lipót lányát vette feleségül.

Herzog Mór Lipót Andrássy úti palotája, Andrássy út 93.

Herzog Mór Lipót, a híres műgyűjtő Nemes Marcell hatására kezdett műtárgygyűjtéssel foglalkozni. Kollekciója több mint 2500 darabot számlált, köztük számos ritkaságával az ország legjelentősebb magángyűjteményének számított. A gyűjtemény a vészkorszak áldozatává vált, egy része külföldre, nagyobbik része magyar múzeumokba került, tulajdonjoga máig vitatott.

A Ráth György-villa, Városligeti fasor 12.

Az Iparművészeti Múzeum első igazgatójának, Ráth Györgynek a Városligeti fasorban álló villájában végződött a híres műgyűjtőket bemutató városi séta. Ráth György elismert jogász és iparművészeti műgyűjtő volt. 1881-ben ő hozta létre az Országos Magyar Iparművészeti Múzeumot, amelynek 1896-ig igazgatója is volt. Ezerdarabos, felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményét még halálának évében, 1905-ben özvegye az államra hagyományozta. A villát, amely a már korábban említett építési előírásoknak megfelelően a telek hátsó felébe került, 1901-ben vásárolta meg Ráth György. Belső berendezését a szecesszió egyik legszínesebb, legsokrétűbb tervezője, Horti Pál alakította ki. A Ráth György-villában jelenleg az Iparművészeti Múzeum a Mi szecessziónk című tárlata látogatható a rendszeres időszaki kiállításokon túl.

A mágnások és műgyűjtők titkait Kapovits Réka építészmérnök tárta fel.

A nyitóképen a Kőrössy-villa festett üvegablaka. A képek a szerző fotói.