A Magyar Festészet Napjára három kiemelt rendezvénnyel készülnek a szervezők. A Bálnában október 15-én nyílt meg az Élő magyar festészet ? A hal című, három festőgeneráció munkáit bemutató tárlat, mely október 27-ig várja az érdeklődőket. A kiállítás díszvendége a németországi murnaui művésztelep tizenöt festője, akik harminc alkotást hoztak a Bálnába, továbbá a tárlat részét képezi társművészetként a kortárs magyar üvegfestészetet bemutató válogatás is. A nagyszabású kiállítás ? melynek témája a hal ? legjobb képeit a Földművelésügyi Minisztérium két szakmai díjjal is jutalmazta.
Fontos rendezvény a Miniképek?Képpárok című kiállítás is, mely két helyszínen ? október 10-től a Vízivárosi Galériában, október 20-tól pedig a Vigadó Galériában ? mutat be idősebb és fiatalabb festőktől két darab 20x20-as méretű, változatos stílusban és témában készült festménypárokat. Festészeti izgalmakat ígér a MROE ? Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben október 21-én megnyíló kiállítása is, melyen, ahogy a név sugallja, rajztanároktól láthatunk majd alkotásokat.
Bármilyen nívósnak vagy éppen látványosnak ígérkeznek a fent említett programok, felmerül a kérdés: hányan járnak itthon kiállításokra? Kiket érdekel a magyar festészet, ezzel együtt az itthoni festők vásznon megjelenő gondolatai? Sejtjük a választ, valószínűleg nem nagy tömegeket, de Verebes György ennek hátterét és okait is feltárta.
?Magyarországon a lakosság egy százaléka érintett valamilyen módon a képzőművészetben, ennek is a kétharmada szakmabeli, tehát aktív művész, művészeti író vagy művészettörténész. Bár ez az arány a világban is megvan, más, ha a Magyarországon élő 10 millió embernek vesszük az egy százalékát, mint ha a Németországban élőkét, ahol ez az arány megközelítőleg egymillió főt jelent. Ez lényeges különbség, ami lehetővé teszi azt is, hogy külföldön a műtárgypiac más volumenben működjön, mint itthon. A kortárs képzőművészet és a közönség közötti távolság egyébként nem specifikusan magyar jelenség. Ma már nincs meg az a funkciója a képzőművészetnek, mint ami akár 150 évvel ezelőtt volt, hogy különféle, a társadalomban egységesen jelen lévő eszmék szolgálatába álljon. A barokkban például a festészet és a szobrászat alkotásai legnagyobb részben egyházi megrendelésekre készültek, vagy uralkodók, fejedelmek, királyok magánmecenatúráiból születtek. Ez ma már nincs így, ezért a művészek nem tehetnek mást, minthogy folyamatosan felhívják a figyelmet erre a visszásságra? ? mutat rá az alapítvány új elnöke.
Tény és való, hogy régebben az ábrázolást, a témaválasztást illetően talán egyszerűbb dolga volt a laikus érdeklődőnek a mű értelmezését tekintve. A kortárs festészettel kapcsolatban éppen ezért sokszor felmerül a probléma, hogy nehezen befogadható a kép témája, nem tudja a kívülről érkező néző, hogyan szemlélje az alkotást, így, ha van is mondanivalója a műnek, az nem jut el hozzá. A kortárs festmények megértéséhez a festőművész nyújt segítséget, miközben igyekszik áthidalni a néző és az alkotó közti szakadékot is.
?A festmény nem akar ábrázolni semmit, a festmény önmaga, önmagáért van, egy teremtmény. Egész egyszerűen egy vizuális elem az életünkben. Van, amikor ábrázol valamit, máskor egyáltalán nincs szüksége arra, hogy felismerhető dolgot mutasson. Alapjában véve a hagyományos szellemi megközelítések szerint ma is el lehet különíteni a konstruktív absztraktot, a lírai absztraktot, a figurális festészetet, ezek megtalálhatóak a mai magyar és európai festészetben. Az egyik grafikus kollégám azt mondta, hogy négyféle festő van: vannak a vonalzósok, a hadonászók ? ők az expresszív, indulatból festők ?, vannak a fényképészek és a viccesek. Bármilyen mulatságosan is hangzik, mélységesen igaz ez a négy alapkarakter, bár természetesen ennél jóval több típus van. Olyan képeket kell festeni, amelyek a mai ritmus szerint élő és működő embereket gondolkodtatják el, rázzák fel, gyönyörködtetik, vagy éppen meditálásra késztetik. Egy műtárgynak ugyanis rengeteg hatása lehet? ? magyarázza a művész.
A Magyar Festészet Napja a kiemelt rendezvényeken túl is számos izgalmas programot kínál a fővárosban. A VárMező Galériában október 27-ig megtekinthető a Tudósportrék ? kiállítás a halászat és a haltudományok jeles alakjairól című tárlat, október 21-én pedig megnyílik a Női vonal VI. című kiállítás a Nemzeti Színház kiállítótermében, a Zikkurat Galériában. Ezentúl a rendezvény kiemelt helyszíne Budapesten Újbuda: a B32 Galéria és Kultúrtér helyszínén október 27-én rendezik meg Feledy Balázs művészeti író vezetésével azt az izgalmas kerekasztal-beszélgetést, mely az Együtt élni műtárggyal, együtt élni festménnyel címet kapta.
?A festészet helyzete a képzőművészeten belül ahhoz hasonlítható, mint a könyvvé az olvasás tekintetében. Bármennyire is háttérbe szorítja a monitor a könyvet, a könyv komplexitása miatt soha nem fog kimenni a divatból. A festészetben is hasonló a helyzet, hiszen a térben elhelyezhető, tapintható, megfogható műtárgy soha nem lesz helyettesíthető, nem ugyanaz, ha nyomatokon vagy kivetítőkön látjuk a festményeket, mert a festménynek mint tárgynak egyfajta mágiája van? ? mondta a festőművész.
A Magyar Festészet Napja rendezvénysorozathoz nyolcvan hazai program és a határon túli rendezvény csatlakozott egyéni és csoportos kiállításokkal. A Magyar Festészet Napja helyszínei között szerepel többek között Budapesten kívül Esztergom, Piliscsaba, Szigetszentmiklós, Százhalombatta, Kőtelek, Dorog, Nagykörű, Balassagyarmat, Szentendre, Keszthely, Vasvár, Győr, Gödöllő, Budaörs, Siófok, Nyíregyháza, Dunaszerdahely, Zsámbék, Tata, Békéscsaba, Miskolc, a romániai Csíkszereda és a szlovákiai Komárom.
A Magyar Festészet Napjának kiemelt vidéki helyszíne idén is az új elnök szívéhez is közel álló Szolnok, ahol szintén számos kiállítással ünnepelt együtt a szakma és az érdeklődők. ?A Szolnoki Művésztelep vezetőjeként a Magyar Festészet Napjába beillesztve szerveztük meg a Képzőművészet Ünnepe Szolnokon című rendezvényt, melynek keretében többek között megnyílt Kósa János festőművész kiállítása, a IV. Szolnoki Bronzszobrászati Szimpózium és a Limes-a Szolnoki Képzőművészeti Társaság kiállítása is. Szeretnénk, ha a szolnoki jelenségről más városok is példát vennének? ? tette hozzá Verebes György.
A Vízivárosi Galériában október 10-én megnyitott Miniképek?Képpárok, valamint a szentendrei MANK Galériában Szakács Imre festőművész 7x7 című, október 11-én nyílt tárlatáról a Kultúra.hu is hírt adott. A részletes programról a Magyar Festészet Napjának honlapján lehet tájékozódni.
Révy Orsolya
Fotók: Verebes György
